Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Sztrájkra figyelmeztető felirat egy lezárt athéni metróállomáson 2020. február 18-án. Görögországban a köz- és a magánszféra dolgozói 24 órás országos általános sztrájkot tartanak a kommunista Összgörög Szakszervezetek Frontjának (PAME) és a közalkalmazottakat tömörítő ADEDY görög szakszervezeti szövetség felhívására.
Nyitókép: MTI/AP/Jorgosz Karahalisz

Egy napra megbénult Görögország

Beszüntették kedden a közalkalmazottak a munkát Görögországban a tervezett újabb nyugdíjreform elleni tiltakozásul, valamint leállt a főváros tömegközlekedése, és sztrájkba léptek a tengerészek is.

Szakszervezeti források bejelentették, hogy a munkabeszüntetés érinti a polgármesteri hivatalokat és prefektúrákat is.

A kezdeményezéshez csatlakoztak Athén tömegközlekedésének a dolgozói is, a fővárosban 24 órára leálltak a metrók, a buszok, a villamosok és a trolik is. A tengerészek szintén sztrájkba léptek, és az újságírók szakszervezete is háromórás szolidaritási sztrájkot jelentett be.

Athén központjában kedden tüntetéseket is tartanak.

A kormány szerint a pénteken megvitatandó nyugdíjreform a több évtizedes fenntarthatóságot célozza meg. A csomag - így a kabinet - egyebek közt megkönnyítené a nyugdíjasoknak a munkába való visszatérést.

A szakszervezetek meglátása szerint viszont az új reform a pénzügyi válság idején alkalmazott politikát - a gazdasági szigort - folytatva a nyugdíjak csökkentésének irányában hat.

Az elmúlt évtizedekben az országban többször alakították át a szociális ellátórendszert, amely - az itt keletkezett többletkiadások miatt - a 2010-től 2018-ig tartó görög adósságválság egyik kiváltója volt.

A válság és a megszorító intézkedések a nyugdíjrendszert is érintették, a nyugdíjkorhatárt például 67 évre emelték.

A hét hónapja beiktatott Kiriákosz Micotákisz kormányfő választási kampányában egyebek közt adócsökkentést és tizenharmadik havi nyugdíjat ígért - emlékeztettek a szakszervezetek.

Görögország a válság 2010-es kirobbanása után éveken át nemzetközi hitelezői támogatással működött. Az utolsó, harmadik mentőprogramot 2018-ban zárták le. Az ország összesen 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, cserébe szigorú költségvetési takarékossági programot, megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×