Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke leadja szavazatát a megismételt romániai elnökválasztás második fordulójában a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban kialakított szavazókörben 2025. május 18-án.
Nyitókép: Kiss Gábor

Váratlanul magas a részvétel Romániában, ez nem biztos, hogy jó a magyaroknak

Magas a részvétel a romániai elnökválasztás második fordulójában vasárnap, amelyben a két versenyben maradt jelölt, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje és a független Nicusor Dan közül választja meg Románia következő elnökét az ország 19 millió szavazópolgára.

A belföldi szavazókörök helyi idő szerint 7 órakor nyitottak. Délelőtt 10 óráig a jogosultak 9,45 százaléka adta le voksát, 21 százalékkal többen, mint az első forduló első három órájában. A részvétel a tavaly júniusi összevont önkormányzati és európai parlamenti választásokon 10 óráig feljegyzett részvételt is 6 százalékkal meghaladta.

A magyar többségű székelyföldi megyékben most is elmarad a részvétel az országos átlagtól,

de másfél-kétszerese a két héttel ezelőttinek, és magasabb, mint a tavaly júniusi.

Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 9 százaléka adta le voksát (a két héttel ezelőtti 5,8 százalékhoz képest), Kovászna megyében a jogosultak 8,8 százaléka voksolt a reggeli órákban (a május 4-i 5,4 százalékhoz képest).

Maros megyében most 8,6 százalékos révételt (két hete 6,6), Biharban 8,4 százalékosat (6,5), Szatmár megyében 6,9 százalékosat (5,4) jegyeztek fel az első három órában.

Csíkszereda, 2025. május 18.
Szavazó a megismételt romániai elnökválasztás második fordulójában az erdélyi Csíkszeredában kialakított szavazókörben 2025. május 18-án.
MTI/Veres Nándor
Csíkszereda, 2025. május 18. Szavazó a megismételt romániai elnökválasztás második fordulójában az erdélyi Csíkszeredában kialakított szavazókörben 2025. május 18-án. MTI/Veres Nándor

Külföldön már péntek reggel megkezdődött a szavazás. A romániai szavazóhelyiségek megnyitásáig

már 745 ezren szavaztak külföldön, majdnem kétszer annyian, mint az első fordulóban pénteken és szombaton.

Május negyedik vasárnap reggel 7 óráig 400 ezer voksot adtak le a külföldön élő, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok.

A szuverenista jelszavakkal kampányoló George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnöke a főváros egyik elővárosának számító Mogosaian adta le voksát, mentora, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztáson élen végzett, de a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu társaságában.

Simion azt mondta, hogy a román népet ért igazságtalanságok és visszaélések ellen, illetve egy olyan jövőért szavazott, amelyben a románok jövőjét kizárólag a románok döntik el. A két politikus eredetileg a szavazóhelyiségben akart nyilatkozni a sajtónak, de a rendőrség kitessékelte őket. "Nem szép, ahogy viselkednek velünk, de nem probléma" - mondta Simion a rendőrnek.

A európai elkötelezettségét hangoztató Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere szülővárosában, az erdélyi Fogarason adta le voksát. Azt mondta: azokra a hallgatag, becsületesen dolgozó román állampolgárokra gondolva szavazott, akik úgy érzik, nincs aki képviselje őket. Mint mondta, az első fordulóban eldőlt, hogy a románok változást akarnak, ő pedig olyan változásra voksolt, amely nem elszigeteli, hanem az európai partnerekkel való együttműködés felé viszi az országot, nem kalandba és nem megosztja, hanem párbeszédre készteti a társadalmat.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×