Az Európai Bizottság a nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának - jelentette ki a minap Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos Belgrádban, hozzátéve, azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt.

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint azért nem eszik olyan forrón a kását, bár kétségtelen, a folyamatok előrefelé haladnak.

"Attól, hogy valaki elkezd tárgyalni, még nem azt jelenti, hogy be is fogja fejezni azt. Lehet lassítani, lehet visszalépni, látszólag lezárt fejezeteket újranyitni. Ugyanakkor a francia megközelítés annyi mézesmadzagot párosít ehhez a megközelítéshez, hogy

ha valaki jól áll mint tagjelölt, fel is lehet gyorsítani a folyamatot, lehet, hogy részesülni tud már a programokban, egy megelőlegezett féltagság jöhet létre"

- fogalmazott Fóris György, a Bruxinfo elemzője, aki példát is említett: könnyen lehet, hogy ha Skócia függetlenné válik, megjelenik az EU számára tagjelöltként.

A két tagjelölt délszláv állam, Szerbia és Montenegró felkészültségéről szólva azt mondta, az ő felvételüknek nem kis részben politikai készség és egyetértés a feltétele.

"A két országban az intézmények, például

az igazságszolgáltatás működésében a minden éves országjelentés jelez még elmaradásokat,

de minden ország dicséri őket, hogy minden területen következetesen visznek végig reformokat, ami feltétele is bizonyos feltételek lezárásának, újak kinyitásának" - mondta Fóris György, aki szerint amiatt vannak fenntartások az EU oldaláról, hogy a reformokat valóban végig is viszik a nyugat-balkáni országok, vagy akár Albánia, Észak-Macedónia.

A Fóris Györggyel készült teljes interjút a szerda este 7 órakor kezdődő Brüsszeli hét című műsorban hallhatja.