Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében. Trump kijelentette, hogy Washington Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket, valamint azt is, hogy Jeruzsálemet Izrael állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismeri el. Bejelentette továbbá, hogy nagykövetséget tervez nyitni Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett.
Nyitókép: Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke beszédre érkezik a ciszjordániai Rámalláh kormányzati negyedében 2020. január 28-án, miután Donald Trump amerikai elnök felvázolta az amerikai kormányzatnak az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére irányuló elképzelését Washintonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő jelenlétében (MTI/EPA/Alaa Badarneh)

Kis-Benedek József: Trump terve után az a kérdés, lehet-e pénzért békét venni

Az izraeli-palesztin konfliktust rendező javaslat összesen 80 oldal, az amerikai elnök pedig Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök társaságában mutatta be; a nemzetbiztonsági szakértő értékelte a helyzetet az InfoRádióban.

"Ez nem béketerv, hanem inkább békediktátum (amit mi is jól ismerünk), hiszen olyan emberek dolgozták ki, akik egyértelműen elkötelezettek Izrael mellett, és a palesztinokat egyáltalán nem vonták be ennek kidolgozásába. Ők nem is akarnak részt venni az ezzel kapcsolatos ügyekben, például amikor Donald Trump felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akkor ő közölte, hogy nem kíván vele beszélni" - mutatott rá Kis-Benedek József az InfoRádióban.

Az Arab Liga szombaton Kairóban csúcsértekezletet tart, vagyis az arab országok is meg fogják vitatni a béketervet, de "eléggé világos" a nemzetbiztonsági szakértő szerint, hogy mi lesz ennek a tárgyalásnak a vége. Van ugyan néhány arab ország, amely támogatja a tervet, de a legtöbb elutasítja a benne szereplőket.

Kis-Benedek József kiemelte, a bemutatott terv egyik fontos jellemzője, hogy

tabu kérdésekről határozott kijelentéseket tettek.

Például azt, hogy Jeruzsálem oszthatatlan és Izrael fővárosa, Kelet-Jeruzsálem pedig a palesztinoké lesz. Ennek értelmezéséhez a szakértő felidézte, hogy az oslói békefolyamat során már létre akartak hozni egy palesztin fővárost, de ez nem Kelet-Jeruzsálemben van, hanem azon kívül. Ebből azonban nem lett semmi.

"Azt gondolom, a most bemutatott béketerv nem lesz még tárgyalási alap sem, mert az jelentené, hogy az oslói békefolyamatot folytatnák" - fejtette ki véleményét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Terrorizmus

- illusztrálta egy szóval azt, hogy mi történne, ha egyoldalúan bevezetnék a béketervben szereplő intézkedéseket. A különböző radikális szervezetek ekkor aktivizálnák magukat és sok támadást indítanának, vagyis ez a terv inkább ront a helyzeten, mint javít.

"Amikben most határozott kijelentéseket tettek, azok évtizedek óta vitatott helyzetek, és nemcsak Jeruzsálemről van szó, hanem például az izraeli telepekről (a terv szerint Trump Izrael szerves részeinek tekinti a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepeket) és a Jordán-völgy helyzetéről is. És e kérdésekben maximálisan Izrael stratégiai érdekeit vették figyelembe, míg a másik oldalt elfelejtették" - mutatott rá a szakértő.

Habár az izraeli-palesztin béketervezetben egymillió új állást hoznának létre a palesztinoknak, felszámolnák a szegénységet, és megdupláznák a palesztin területek nagyságát, ez nem pozitív a palesztinok számára - értékelt Kis-Benedek József. A területek kérdésével kapcsolatban rámutatott: "a korábbi oslói békefolyamatot is a »területet a békéért« elv alapján próbálták végigvinni, de olyan helyekről volt szó, ahol a homokon kívül nincs sok minden, vagyis ott mindent újra kellett volna építeni, és egyáltalán nem olyan területek voltak, ahol a palesztinok lenni szerettek volna. A másik probléma az, hogy a vallási kérdéseket is rendezni kellene" - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.

Kis-Benedek József úgy vélte, vonzó lehet az amerikaiak ötvenmilliárd dolláros felajánlás a palesztinoknak, de a nagy kérdés az,

lehet-e pénzért békét venni.

Donald Trump amerikai elnök bejelentése szerint egyoldalúan fogják bevezetni ezt a béketervet, vagyis annektálni fognak területeket, újabb katonai erőket telepítenek, korlátozni fogják a palesztinok mozgását - nem nehéz elképzelni, hogy ennek milyen következményei lesznek. "Mindent lehet, az erő pozíciójából lehet egyoldalúan bevezetni különböző dolgokat, de ez nem békét jelent, hanem kiéleződő ellentétet" - figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×