Az uniós biztosok testülete és a horvát kormány a közös prioritásokról és aktuális témákról tárgyalt Zágrábban.

Von der Leyen azon meggyőződésének adott hangot, hogy az "európai zöld megállapodás" (European Green Deal) nevű klímacsomag az Európai Unió növekedésének új, ambiciózus stratégiája lesz. Az EB azt szeretné elérni, hogy 2050-re az EU teljesen karbonsemleges legyen. Ennek előmozdítására az Európai Bizottság 100 milliárd eurós beruházási keretet is mozgósítana.

"Amennyiben el akarjuk érni a céljainkat, most kell cselekednünk, és minden szükséges lépést meg kell tennünk" - hangsúlyozta. Hozzátette: azt szeretné, ha az EU ezen a téren követendő példa lenne, új tudást és technológiát exportálna, és vezető szerepet töltene be a folyamatban.

A német politikus kiemelte, hogy a Zágrábban májusban tartandó Nyugat-Balkán-EU-csúcs fontos mérföldkő lesz a bővítési folyamatban.

Röviden érintették a brit EU-tagság megszűnésének kérdését is. "Fontos, hogy világos üzenetet küldjünk" - fogalmazott a bizottság elnöke, majd hozzáfűzte:

jó barátok, szomszédok és partnerek akarnak maradni Londonnal.

Meg kell találni az egyensúlyt a divergencia, a különbségek és a hasonlóságok között. Az EU és az Egyesült Királyság ugyanazokat az értékeket osztja - hangsúlyozta.

A horvát kormányfő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EB-vel is ismertették Horvátország célkitűzéseit a horvát EU-elnökség hat hónapjára. Az Erős Európa egy kihívásokkal teli világban jelmondatot választó horvát kormány négy fő témára építi soros EU-elnöki tisztségét. Az 50 oldalas dokumentumban Európa, amely fejlődik, Európa, amely összeköt, Európa, amely védelmez, valamint Egy befolyásos Európa cím alatt fejtették ki az elnöki program prioritásait.

A költségvetéssel kapcsolatban elmondta: a horvát EU-elnökség számára az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés kialakítása lesz a legfontosabb feladat.

"Meg kell találni az egyensúlyt a hagyományos politika (mezőgazdaság, vidékfejlesztés), a modernizáció és az új kihívások között, ami nem egyszerű feladat" - mondta Plenkovic.

Szavai szerint olyan kulcsfontosságú globális és külpolitikai témákról is tárgyaltak, amelyek iránt az EU elkötelezett. Megemlítette köztük, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter pénteken reggel elutazott Brüsszelbe, ahol rendkívüli ülést tart az Európai Unió külügyi tanácsa az iráni-amerikai viszály fejleményeivel kapcsolatban.

A soros elnökség az EU alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.