Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.84
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pixabay

Keleti szomszédunknál nincs kegyelem: újabb 26 ezer sertést kell leölni

Már több mint félmillió disznót kellett levágni a sertéspestis megállítása érdekében, a keménység - úgy tűnik - jó út.

Újabb 26 ezer sertés kényszervágásáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertésfarmon.

Az ANSVA megyei vezetője azt mondta, hogy a hatóság meghozta a szükséges intézkedéseket a Gulianca településen működő hizlalda elszigetelésére, a farmon nevelt 26 ezer állatot elpusztítják, hogy megelőzzék a fertőzés terjedését. A farm tulajdonosai kártérítést kapnak.

Az ANSVSA legutóbbi összesítése szerint Romániában az ASP megjelenése óta 543 621 sertést kellett leölni. A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érintett: 24 megyében vannak házi sertéseknél észlelt aktív ASP fertőző gócok, a többi 12 megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét.

A legnagyobb számban

a magyar és az ukrán határ közelében

lévő partiumi, illetve a déli, Duna-menti megyékben észleltek ASP-s megbetegedéseket a vaddisznóknál: Szatmár megyében 170, Bihar megyében 222, Calarasi megyében 121, Teleorman megyében 195, Giurgiu megyében pedig 158 esetet regisztráltak.

Országszerte 626 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság: ez több mint 30 százalékos csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti állapothoz képest.

A betegség 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán-román hármashatár közelében. Azóta 2257 fertőző gócot sikerült felszámolni. Az ANSVSA eddig 14 507 állattartó számára fizetett ki összesen 403 millió lej (27,8 milliárd forint) kártérítést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×