eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

Itt a bejelentés, már elindultak a török katonák Líbiába

Már zajlik a török katonák fokozatos Líbiába telepítése a nemzetközileg elismert egységkormány támogatása érdekében jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este, hozzátéve, hogy a katonák küldését Ankara és Tripoli novemberi megállapodása alapján kezdték meg.

A CNN Türk török hírtelevíziónak adott vasárnap esti interjújában Erdogan kifejtette: a török katonáknak koordinációs feladataik lesznek a helyi műveleti központban. A török hadsereg célja nem a háborúskodás, hanem egy fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése - hangsúlyozta a török államfő, aki nem tért ki a Líbiába küldött kontingens létszámára és összetételére. "Harcoló erőként különböző egységeink is lesznek ott" - tette hozzá anélkül, hogy egyértelműsítette volna, kikről van szó.

Erdogan kiemelte, hogy a török katonák Tripoli felkérésére mennek Líbiába.

A török elnök és Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök, az ENSZ által elismert líbiai egységkormány miniszterelnöke egy biztonsági és egy tengeri együttműködési egyezményt írt alá november végi isztambuli találkozóján. A török parlament múlt csütörtökön fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazta az ankarai kormányt, hogy katonákat küldjön Líbiába Szarrádzs kormányának támogatására. A törvényhozás egy évre adott felhatalmazást a líbiai katonai beavatkozásra.

Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére korábban is küldött katonai felszereléseket a Tripoli székhelyű egységkormánynak.

A rivális kelet-líbiai adminisztrációt támogató líbiai parlament szombaton leszavazta Tripoli és Ankara megállapodását.

A tobruki törvényhozás egyhangúlag megszavazta azt is, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és kezdeményezzenek büntetőeljárást Szarráddzsal szemben "hazaárulásért", amiért egy külföldi hatalom katonai segítségét kérte.

Az ankarai parlament felhatalmazását pénteken Izrael, Görögország és Ciprus is bírálta, szerintük "Törökország döntése veszélyes fenyegetés a térség stabilitására nézve". Ezzel párhuzamosan a líbiai központi kormány ellen küzdő erők a török katonákkal szembeni ellenállásra szólították fel az ország polgárait arra az esetre, ha Törökország bevetné hadseregét az észak-afrikai államban.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön "a külföldi beavatkozás" veszélyeire figyelmeztette Erdogant. "Trump elnök kiemelte, hogy a külföldi beavatkozás komplikálja a helyzetet Líbiában" - közölte a washingtoni Fehér Ház a két vezető telefonbeszélgetése után.

A kőolajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres csoportok igyekeznek megszerezni az ellenőrzést az ország minél nagyobb része fölött.

A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Haftar erőit Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Oroszország támogatja. Szarrádzs oldalán Törökország és Katar áll.

Címlapról ajánljuk
Lévai Ferenc: páriákká váltak Magyarországon a halgazdaságok

Lévai Ferenc: páriákká váltak Magyarországon a halgazdaságok

Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása címmel több mint hárommilliárd forintos kerettel nyílt pályázati felhívást írtak ki a haltermelőknek. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője szerint ez a támogatás gyakorlatilag semmire sem elég, az ágazatot magára hagyták.

Aggasztó ütemben öregszik a magyar társadalom, nagy bajokat okozhat ez a betegség

Néhány évtizeden belül a társadalom egyharmada 65 éven felüli lesz, így a családok mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie arra, hogy nagyobb feladatot jelent majd a demens betegek gondozása – mondta az InfoRádióban Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×