Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Donald Trump amerikai (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 oszakai csúcstalálkozójának második napján, 2019. június 29-én.
Nyitókép: Donald Trump amerikai (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 oszakai csúcstalálkozóján. MTI/AP/Susan Walsh

Kína kiakadt az újabb tilalmakon

Hszi Csin-ping kínai elnök felhívta telefonon amerikai hivatali kollégáját, Donald Trumpot, és bírálta Washington "beavatkozását" a kínai belügyekbe.

A kínai elnök az Egyesült Államok "negatív nyilatkozatait" kifogásolta Tajvannal, Hongkonggal, Hszincsianggal és Tibettel kapcsolatban - jelentette a Hszinhua hírügynökség.

A washingtoni képviselőház december elején elfogadott két olyan törvénytervezetet, amely szankciókkal sújtaná azokat a kínai tisztviselőket, akik felelőssé tehetők a muszlim vallású ujgur kisebbség és a hongkongiak emberi jogait csorbító intézkedésekért, továbbá bizonyos esetekben exporttilalmat is előírna. A jogszabálytervezetet még a szenátusnak is el kell fogadnia, mielőtt az amerikai elnök aláírásával hatályba léphet.

A két államfő Észak-Korea ügyét is megvitatta. Hszi arra kérte Trumpot, hogy a nemzetközi közösség az Egyesült Államok hozzájárulásával enyhítse a Phenjannal szembeni szankciókat.

Oroszország és Kína közösen kidolgozott határozattervezetében azt javasolta a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy enyhítse az Észak-Korea elleni szankciókat; az Egyesült Államok ezt ellenzi, mert szerinte ennek még nem jött el az ideje.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×