A kormányzó brit Konzervatív Párt a jelek szerint biztos előnnyel futott neki a csütörtöki előre hozott választásnak a második helyre mért Munkáspárttal szemben, azonban ez is kevésnek bizonyulhat a kormányzati többséghez szükséges 326 mandátum megszerzéséhez – vélekedett Gálik Zoltán az InfoRádió reggeli műsorában. Ráadásul az utóbbi napokban is még csökkent a különbség a két párt között, és míg korábban 85 fős többségről lehetett beszélni, ez már legfeljebb 25 fő a felmérések szerint. Sőt, miután nem egy olyan választókerület van, ahol elenyésző a két párt között mért különbség, könnyen 326 alá is mehet a konzervatívok többsége.

A brexitfolyamat szempontjából Boris Johnsonnak muszáj lenne viszont elérnie az abszolút többséget, kisebbségi kormánnyal ugyanis valószínűleg nem tudná átvinni a javaslatát a brit parlamenten, amit tárgyalt az Európai Unióval. Amennyiben ezt mégis sikerülne, akkor

akár már jövő januárban megszülethetne a végső törvény, lehetőséget nyitva arra, hogy az Egyesült Királyság kilépjen februárban az unióból

– fogalmazott az egyetemi docens.

A szakember arra is kitért, hogy a brit választások alkalmával jellemzően nincs mérleg nyelve, vagyis a két nagypárt között dőlnek el, kivételt képez ez alól a 2010-es és a 2017-es választás, amikor senkinek sem sikerült többséget szereznie. Az esedékes választás azonban eltérő képet mutat: sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy a liberális demokraták lesznek a mérleg nyelve, de az utóbbi időkben gyengébben szerepeltek a felmérésekben.

A skót nemzeti párt azonban nagyon sok szavazatra számít,

csökkentve ezzel mind a konzervatív, mind pedig a munkáspárti esélyeket – rájuk érdemes odafigyelni, fogalmazott Gálik Zoltán.

A brit pártok között egyébként abban sincs egyetértés, hogy milyen legyen a tényleges elszakadás az Uniótól – emlékeztetett az egyetemi docens. Boris Johson 2020 végére, vagyis egy év múlvára szeretne egy megállapodást az Európai Unióval, és utána szeretne valóban kilépni, hiszen február elején csak a jogi szakítás történhet meg, a közös piacnak részese maradna az Egyesült Királyság, amíg tárgyal. Ahogyan 2017-ben Therese Maynek, úgy most Boris Johsonnak is óriási szüksége lenne az erős többségre, hiszen kemény tárgyalásoknak nézhet elébe. Ennek hiányában viszont ott a hatalmas kérdés, vajon az Egyesült Királyság kilép-e megállapodás nélkül?