Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.51
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
A brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat azonnali leállítását követelve az Európai Bizottság brüsszeli székházánál 2019. október 9-én. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Problémákba ütközhet az egyik fontos brit ügy megoldása

Nehéznek bizonyulhat az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalom ellenőrzési feltételeinek megteremtése a jövő év végi határidőre - áll egy belső kormányzati dokumentumban, amely hétfőn szivárgott ki a brit sajtóhoz.

A kormányzó Konzervatív Párt ugyanakkor a legfrissebb felmérés szerint stabilan vezet három nappal a csütörtöki parlamenti választás előtt, így - ha ez a felmérés helytálló - valószínűleg nem lesz szüksége a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatására az új alsóházban.

A DUP azzal a feltétellel támogatta az előző parlamentben kisebbségbe került konzervatívokat, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia közé nem emelkedhet vámhatár a brit EU-tagság megszűnése után sem.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a választási kampányban rendre azt hangoztatja, hogy semmiféle vámeljárási fennakadás nem lesz Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmében a brexit után tervezett egyévi átmeneti időszak lejárta után.

A Financial Times című brit üzleti napilaphoz azonban eljutott a brexit-ügyi minisztérium (DExEU) egy belső leirata, amely szerint

az EU-val kötött megállapodásban szereplő ellenőrzési rendszer infrastruktúrájának, a kapcsolódó rendszereknek és a személyi feltételeknek a megteremtése 2020 decemberéig "komoly stratégiai, politikai és műveleti kihívást jelent".

A brexit - és ennek részeként Észak-Írország jövőbeni vámjogi státusa az Egyesült Királyságon belül - a választási kampány elsődleges vitatémái közé tartozik.

64 oldalas szabályozás

Az EU-val Johnson kormánya által októberben elért új brexit-megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között, annak érdekében, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni.

Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.

A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek "korlátozott számú" elemével.

E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.

Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.

A Brexit-ügyi minisztérium hétfőn kiszivárgott belső leirata szerint ahhoz, hogy mindez egy év múlva működőképes legyen, még az EU-val tervezett szabadkereskedelmi tárgyalások eredményének ismerete előtt meg kellene kezdeni a rendszer kiépítését.

Boris Johnson hétfői kampánykörútján nem volt hajlandó közvetlenül kommentálni a dokumentumban foglaltakat, és a DExEU is jelezte közleményében, hogy a minisztérium kiszivárogtatásokat nem kommentál.

Arlene Foster, a DUP vezetője azonban hétfőn kijelentette, hogy Johnson "megszegte adott szavát", a kormányfő ugyanis ígéretet tett arra, hogy nem lesz semmiféle vámellenőrzés Észak-Írország és Nagy-Britannia között.

Ha azonban a legfrissebb felmérések helytállónak bizonyulnak, a konzervatívoknak a csütörtöki választás után megalakuló alsóházban nem lesz szükségük a DUP támogatására.

A Survation közvélemény-kutató cég az ITV kereskedelmi televízió megbízásából elvégzett, hétfőn ismertetett új vizsgálatában kimutatta, hogy a Konzervatív Pártra jelenleg a választók 45 százaléka voksolna, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 31 százalék. A konzervatívok prognosztizált szavazataránya 2 százalékponttal nőtt, a Munkáspárté két százalékponttal csökkent egy hét alatt.

A 14 pontos konzervatív vezetés a toryk eddigi legnagyobb támogatottsági előnyét jelzi a kampány kezdete óta.

Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Vörös zászlót lengetnek a fukar tagállamok az EU-pénzek miatt, 20 százalékkal vágnák vissza a kiutalásokat

Vörös zászlót lengetnek a fukar tagállamok az EU-pénzek miatt, 20 százalékkal vágnák vissza a kiutalásokat

A gazdagabb uniós tagállamok – élükön Németországgal és Hollandiával – élesen bírálják a ciprusi soros elnökség javaslatát, amely mindössze kétszázalékos csökkentést irányoz elő az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti többéves költségvetésében. A takarékos tagállamok ennél jóval nagyobb lefaragást követelnek a közel kétezermilliárd eurós büdzséből – írta meg a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×