A hét elején került nyilvánosságra az Európai Tanács soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021 és 2027 közötti időszak EU-s költségvetéséről. Nagy-Britannia kilépése miatt jelentősen csökken az elosztható összeg, így a tagállamoknak többet kell befizetni. Magyarországot pedig ezen felül az is érintheti, hogy a fejlesztési forrásokat átcsoportosítanák – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője.

„Magyarország 24 százalékkal is kevesebb pénzhez juthat, mint a 2014 és 2020 közötti időszakban.

Túl nagy a vágás Közép- és Kelet-Európa számára, aminek az egyik oka, nem kizárólagos, hogy a déli országokat, amelyek az elmúlt évtizedben egy súlyos gazadsági válságon mentek keresztül, emlékezzünk csak a görögökre például, akarják megtolni – magyarázta a szakértő. – […] Kevés a fóka és sok az eszkimó.”

A finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új önálló forrásokat kell teremteni a közös költségvetés finanszírozásához. Az egyik elképzelés szerint az EU-büdzsébe kerülne a szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel bizonyos része, legfeljebb 20 százaléka. A másik felvetés alapján kilogrammonként 80 centet kellene befizetni a közös költségvetésbe a nem újrahasznosított műanyag hulladék után.

Az Európai Bitottság új elnöke aggódalmának adott hangot a költségvetséi tervezettel összefüggésben.

Ursula von der Leyen első, szerdai sajtótájékoztatóján olyan kulcsfontosságú területek jó működésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a védelempolitika, a digitalizáció és a tiszta környezetre irányuló erőfeszítések, illetve a gazdaság.

A Bruxinfo főszerkesztője azonban úgy látja, a bizottsági elnök által említett területek több pénzből gazdálkodhatnak 2021-től. "Igazából a vita azon folyik, hogy ha még több pénzt is kapnak, annak a mértéke mekkora legyen? Vagyis a bizottság elnökének csalódottsága azt jelzi, hogy

a finn javaslat nem teszi lehetővé, nem adja meg azt a pénzügyi mozgásteret, ami az ő ambicióinak megfelelő finanszírozási szintet igényelne

az Erasmus+ programnak, a K+F-nek (kutatás-fejlesztés), az innovációnak, a védelmipolitikának és egyebeknek" – sorolta Gyévai Zoltán.

A költségvetsési javaslatról egy hét múlva tárgyalnak majd az uniós tagállamok állam-, és kormányfői. Megállapodás azonban csak 2020-ban várható