Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Várhelyi Olivér meghallgatása: nem kapok utasításokat a magyar kormánytól

Az Európai Unió szomszédjaként Törökország is szóba került a magyar biztosjelölt csütörtöki meghallgatásán az Európai Parlament külügyi bizottságában. A magyar aspiráns a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa. Cikkünk frissül.

A kommunista Magyarországon született, ma pedig már egy sikeres Magyarország építéséért harcol - mondta az Európai Parlament külügyi bizottsági meghallgatásán Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, aki a szomszédság- és bővítéspolitikai biztosi posztra pályázik. Az ülés negyed óra késéssel kezdődött, és 15 percnyi angol bemutatkozás után Várhelyi Olivér kérdésekre válaszolt.

A magyar biztosjelölt elmondta, számára fontos a hídképzés az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között, a szomszédságpolitikában pedig a fenntartható fejlődés híve. Utóbbi kapcsán

a Balkánra tekintettel elmondta, fontos kapcsolatokat építene és tartana fenn helyi civilekkel, illetve fontosnak nevezte, hogy független legyen a sajtó.

Ugyanakkor a fenntartható fejlődésnek szerinte az is része, hogy az Európai Unió maga hiteles legyen.

Felszólalásában több országot is érintett,

Törökországra kitérve például elmondta, elmozdult az európai értékektől,

provokatív és illegális fellépést folytat a közel-keleten, ám bonyolítja az országgal való kapcsolattartást, hogy most is olyan migránsok sokaságát tartja fel, akik Európa felé vennék az irányt.

Előadása után kérdezz-felelek várt Várhelyi Olivérre

Felvetődött a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás kérdése is, hogy emellett miként kéri számon ezeket a kérdéseket más országokon a jogállamisági kérdéseket. Erre válaszul elmondta,

ő ezzel kapcsolatban nem kap utasításokat a magyar kormánytól, kizárólag az európai uniós alapértékek mentén tevékenykedik.

Biztosjelölti meghallgatásán Várhelyi Olivér elmondta, a közel-kelettel és Afrikával való kapcsolattartás ugyancsak fontos lenne számára mint szomszédságpolitikai biztos. Kérdésre válaszolva többször is megerősítette, hogy munkáját nem kormányzati függésben végzi, nem befolyásolják a budapesti kormány nyilatkozatai, szóljanak azok akár az illiberális demokrácia építéséről.

Szerinte nem kell választani az Európai Unió mélyítése és szélesítése között, és minden országot a saját érdemei szerint kell elbírálni. Tevékenységében szorosan együttműködne Josep Borrell spanyol külügyi biztossal.

Várhelyi Olivér szólt Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett is, Törökországgal kapcsolatban viszont - a ciprusi és szíriai tevékenység miatt - szankciók kiszabását is kilátásba helyezte.

A magyar biztosjelölt szereplését 14 órakor már ki is értékelik, és az EP külügyi bizottsága 24 órán belül "nem nyilvános levélben" továbbítja álláspontját arról, hogy Várhelyi Olivér megfelelt-e.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Várhelyi Olivér kedden minden probléma nélkül tovább jutott át az EP jogi bizottságának szűrőjén, a testület nem állapított meg összeférhetetlenséget az érdekeltségeivel kapcsolatban. Az első magyar biztosjelölt, Trócsányi László a jelölés ezen szakaszában bukott el.

Címlapról ajánljuk
Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

„Nem ismétlődhet meg az iraki káosz” – üzente Reza Pahlavi, az 1979-ben az iszlamisták által megbuktatott iráni sah fia, aki közölte: részt venne Irán átmeneti kormányzásában, ha Ali Hamenei ajatollah halála után megbukik az iszlamista rezsim. Népszavazással megerősített új alkotmányt, majd szabad választásokat szeretne.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×