eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Megállapodtak az alapnyugdíj bevezetéséről Németországban

Hónapokig tartó viták után megállapodtak a német kormánypártok a nyugdíjrendszer átalakításáról, a német sajtó hétfői kommentárjai szerint az úgynevezett alapnyugdíjról szóló megegyezés nem stabilizálja teljesen az Angela Merkel kancellár vezette törékeny koalíciót.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) által szorgalmazott és a másik két kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) által sokáig elutasított reformról kötött kompromisszum nem azt jelenti, hogy sikerült "megmenteni a koalíciót" - emelte ki az ARD országos köztelevízió kommentátora, rámutatva, hogy a CDU-ban továbbra is nyílt vita zajlik arról, hogy az elnöki tisztséget alig egy éve betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer alkalmas-e a párt vezetésére, és alkalmas-e kancellárjelöltnek.

Így a CDU, amely korábban a nagykoalíció legstabilabb tagja volt, most a leggyengébb láncszem, az első számú bizonytalansági tényező - húzta alá az ARD.

A köztelevízió és számos lap, köztük a Die Welt azt is kiemelte, hogy a nyugdíjreformról csaknem háromnegyed évig tartó vita után

a pártvezetők hét végi találkozóján kötött megállapodással szemben komoly ellenállás formálódik a CDU-ban, a párt több szervezete teljes egészében elutasítja az elképzelést.

Az alapnyugdíj intézménye arra az SPD-s követelésre épül, hogy a társadalomnak az öregségi nyugdíjminimumnál nagyobb járandósággal kell elismernie mindazok teljesítményét, akik 35 év szolgálati idő után vonulnak nyugdíjba. Ezt biztosítja az új juttatás, amely a mindenkori nyugdíjminimumnál 10 százalékkal nagyobb összegre egészíti ki az érintettek járandóságát.

A CDU és a CSU ugyan elfogadta a szociáldemokrata követelést, amely így be is került a koalíciós szerződésbe, arról viszont a koalíció felbomlásával fenyegető vita alakult ki, hogy miként kell meghatározni a jogosultak körét. Az SPD álláspontja az volt, hogy csak az állami nyugdíjrendszerből járó nyugdíj összegét szabad vizsgálni, a CDU és a CSU viszont úgy látta, hogy a teljes jövedelmi és vagyoni helyzetet fel kell térképezni, hogy csak a valóban rászorulóknak jusson a külön támogatásból.

Végül abban állapodtak meg, hogy a vagyoni helyzetet nem veszik figyelembe és csak a jövedelmet vizsgálják, az országos nyugdíjbiztosító és a tartományi adóhivatalok közötti automatikus adategyeztetés révén, így az érintetteknek nincs külön tennivalójuk. Az új ellátási formát 2021-től vezetik be, várhatóan évi 1,1-1,5 milliárd eurót (360-500 milliárd forint) költenek rá, és 1,2-1,5 millió nyugdíjas helyeztét javítják vele.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×