Infostart.hu
eur:
353.36
usd:
305.37
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Ludovic Orban kijelölt román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pártjának vezetőségi ülésén a bukaresti parlamentben 2019. október 24-én. Orban várhatóan ezen a napon terjeszti a parlament elé kormánya tervezett névsorát és programját.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Letette a hivatali esküt a Ludovic Orban vezette új román kormány

A miniszterelnök valóságos csodának nevezte annak a hét különböző politikai erőnek az összefogását, amely lehetővé tette a PSD-kormány leváltását és az általa vezetett kabinet beiktatását.

Letette a hivatali esküt hétfőn a Ludovic Orban vezette új román kormány, amelyben a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai és független szakértők vesznek részt.

Az Orban-kabinet hivatalba lépése csaknem három éves "kártékony" szociáldemokrata (PSD) kormányzásnak vet véget - mondta a beiktatási ünnepség végén Klaus Iohannis államfő. A közelgő elnökválasztáson második mandátumra pályázó jobboldali elnök szerint a PNL-kormány beiktatásával Románia esélyt kapott az "újjáépítésre".

Iohannis szerint legitim és bölcs döntést hoztak a román parlament azon tagjai, akik bizalmat szavaztak a mandátumok alig 20 százalékával rendelkező PNL kisebbségi kormányának. Úgy vélekedett: a román választók a májusi európai parlamenti választáson és népszavazáson világossá tették, hogy "elegük van a PSD-ből", egy igazságos Romániát és a korrupció elleni harc folytatását akarják. Iohannis szerint a parlament ezzel a politikai jelzéssel összhangban váltotta le a Dancila-kormányt és szavazott bizalmat az Orban-kabinetnek.

Az elnök szerint az általa és az eddigi ellenzék által folytatott politikai háború egy fontos "szakaszgyőzelméről" van szó, de a PNL-kormánynak fontos feladatai lesznek az elnökválasztás, és a jövő évi önkormányzati, illegve - esetleg előrehozott - parlamenti választások "logisztikai és politikai" előkészítésében.

Ludovic Orban miniszterelnök valóságos csodának nevezte, hogy annak a hét különböző politikai erőnek az összefogását, amely lehetővé tette a PSD-kormány leváltását és az általa vezetett kabinet beiktatását. Orban arról biztosította az - eddigi PSD-kormányokkal éles konfliktusban álló - államfőt, hogy Románia kormánya ezentúl partnere lesz az ország fejlődését célzó projektjei megvalósításában.

Iohannis a beiktatási szertatás után elkísérte az Orban-kabinetet a kormánypalotába, ahol - egy közös fotó és egy rövid, bíztató nyilatkozat erejéig - az új kormány első informális ülésén is részt vett, ezzel is jelezve, hogy ő is "sajátjának" tekinti volt pártja, a PNL kormányát.

Iohannist 2014-ben a PNL éléről választották Románia elnökévé.

Ludovic Orban kormányának hétfő délután a baloldali pártok bojkottja közepette szűkös többséggel, a beiktatáshoz szükségesnél héttel több vokssal szavazott bizalmat a román parlament.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×