eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Naruhito japán császár trónfoglaló beszédét mondja a krizantémtrónon a trónra lépésének ünnepségén a tokiói császári palotában 2019. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jiji Press pool

Naruhito sötét-narancsot öltött magára, és elfoglalta a gigászi trónt – képgaléria

Hivatalosan bejelentette trónra lépését kedden Naruhito új japán császár.

"Trónra léptem az alkotmánnyal és a császári házra vonatkozó törvénnyel összhangban. (...) Esküszöm, hogy az alkotmány szerint fogok cselekedni, és teljesíteni fogom kötelességemet az állam és a japán nép egységét jelképezve" – mondta Naruhito a császári palotában tartott ceremónián, amelyen 190 országból és nemzetközi szervezetből

mintegy kétezer rangos vendég, külföldi uralkodó és közjogi méltóság vett részt, köztük Áder János köztársasági elnök.

"Őszintén remélem, hogy népünk bölcsessége és kitartó erőfeszítései révén országunk tovább fog fejlődni, és hozzájárul a barátság és a béke megteremtéséhez a nemzetközi közösségben, és az emberiség boldogulásához és jólétéhez" – hangoztatta az új japán császár.

Naruhito fellépett a hatalmas – 6,5 méter magas, 8 tonnás –, pavilonszerű krizantémtrónra, a Takamikurára, és onnan mondta el a trónfoglaló beszédét. Az új császár az ezeréves hagyományt követve a 19. században készült sötét-narancssárga öltözéket és fejdíszt viselt, amelyet csak a császárok vehetnek fel különleges alkalmakkor. A ceremónia idején egy valamivel kisebb trónon ült mellette Maszako császárné.

Az Európában megszokott hagyományoktól eltérően a császárt nem koronázták meg, hanem bemutatták a császári család napistenségtől örökölt tárgyait, egy kardot és egy nyakláncot.

A trónra lépési ceremónia előtt a császári pár felkeresett három, a palotán belüli szentélyt.

Kedden szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Tokióban, 26 ezer rendőr érkezett a fővárosba szerte az országból, hogy biztosítsák a szertartás zavartalanságát. A trónra lépés alkalmából Japánban nemzeti ünnepet tartottak, a kormány ebből az alkalomból mintegy 550 elítéltnek megkegyelmezett, javarészt olyanoknak, akik közlekedési balesetek elkövetése miatt kerültek börtönbe. A szakadó eső ellenére hatalmas ünneplő tömeg gyűlt össze a császári palota felé vezető utakon, ahol elhaladt a Naruhitót és tőle külön Maszako császárnét szállító konvoj. Eredetileg azt tervezték, hogy a császári pár délután részt vesz a fővárosban tartandó parádén, de a tíz nappal ezelőtti, nyolcvan halálos áldozatot követelő Hagibis tájfun okozta pusztítás miatt ezt november 10-re halasztották.

200 éve nem volt erre példa

Naruhito apja, a 85 éves Akihito japán császár három évtized uralkodás után április 30-án távozott a trónról, amire kétszáz éve nem volt példa a japán uralkodói családban. Akihito távozásával lezárult a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak. Ötvenkilenc éves fia másnap jelentette be a krizantémtrón átvételét, kedden foglalta el a trónt, és uralkodásával kezdetét vette a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka. A keddi ceremónián nem vett részt sem Akihito, sem felesége, Micsiko volt császárné,.

Naruhito 1960. február 23-án született Tokióban, 1982-ben diplomázott a tokiói Gakusuin magánegyetemen történelemből, egy évvel később pedig felvételt nyert az oxfordi Merton College-ba, ahol további három évig tanult. Naruhito 1993-ban világszerte az újságok címlapjára került, miután a császári palota bejelentette eljegyzését Ovada Maszako diplomatával. Esküvőjüket ugyanezen év júniusában tartották. A párnak 2001-ben született meg lánya, Aiko hercegnő. Naruhito, ellentétben sok japán apával, aktív szerepet töltött be Aiko felnevelésében. Naruhito egyetlen lánya azonban nem léphet apja örökébe, mivel nő nem foglalhatja el a trónt. A trónörökös Naruhito öccse, Akisino herceg, illetve utána az ő fia, a most 13 éves Hiszahito lehet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×