Infostart.hu
eur:
379.81
usd:
321.97
bux:
127018.59
2026. február 23. hétfő Alfréd
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Juncker: legalább tükörbe tudunk nézni

Mindent megtett az Európai Unió annak érdekében, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság rendezett kiválását, a döntés most a brit törvényhozáson múlik - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

"Legalább tükörbe tudunk nézni, és azt tudjuk mondani, hogy mindent megtettünk, amit csak lehetett" - hangsúlyozta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének reggeli vitáján.

"Rendkívül szorosan figyelemmel kell követnünk a londoni eseményeket.

Nem lehetséges és nem elképzelhető, hogy az EP előbb ratifikálja a kilépési megállapodást, mint Westminster. Először London, aztán Brüsszel és Strasbourg"

- közölte.

Emellett azon véleményének is hangot adott, hogy a brexit "idő- és energiapazarlás", ami jelentős figyelmet vont el mandátuma alatt más ügyektől.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy megkezdte a konzultációkat a bennmaradó tagállamok vezetőivel a kilépési határidő újabb halasztását kérelmező brit levélről, és a napokban döntés várható a legfrissebb nagy-britanniai fejlemények tükrében.

"A rendezetlen távozás soha nem lesz az általunk preferált opció"

- fogalmazott.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete hétfőn megerősítette, hogy csakis akkor bocsátják szavazásra a ratifikáció kérdését, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. A tájékoztatás szerint az alkotmányügyi bizottság ennek ellenére megkezdi a szerződés vizsgálatát.

A képviselőtestületben a ratifikációhoz egyszerű többségre lenne szükség.

Felszólalásában Tusk egyebek mellett Törökország szíriai katonai műveleteit is érintette, és a csapatai kivonására szólította fel Recep Tayyip Erdogan államfőt, hozzátéve, hogy ennek hiánya "elfogadhatatlan szenvedést, az Iszlám Állam térnyerését eredményezné, Európa számára pedig súlyos biztonsági fenyegetést".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×