Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
330.67
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Recep Tayyip Erdogan török elnök  pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tartományi vezetőihez beszél Ankarában 2019. október 10-én. Előző nap megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetségeseinek közös, a Béke Forrása fedőnevű hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet ellen. Erdogan azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld országából Európába, amennyiben az unió megszállásnak próbálja minősíteni a 2019. október 9-én megkezdett török hadműveletet Északkelet-Szíriában.
Nyitókép: MTI/EPA

Erdogan visszautasította a tűzszünetet

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Törökország az amerikai elnök figyelmeztetése ellenére sem fog soha tűzszünetet kötni Északkelet-Szíriában, ahol a török hadsereg a múlt héten hadműveletet indított Washington szoros helyi szövetségese, az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen.

Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Erdogan kiemelte: Donald Trump amerikai elnök felajánlotta az amerikai közvetítő szerepet Törökország és a kurd fegyveresek között, de ő leszögezte, hogy

nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel.

Arra reagálva, hogy Washington hétfőn szankciókat vezetett be két török minisztérium és három tárcavezető ellen az offenzíva miatt, valamint Trump "pótlólagos, erőteljes" büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett, Erdogan azt mondta: Ankara "nem aggódik semmilyen szankció miatt". A török államfő leszögezte, hogy a beavatkozás addig tart, amíg el nem érik a célkitűzéseket. Közben a lehető legnagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a civileknek ne essen bántódásuk.

Erdogan kifejtette: a műveletek a tervnek megfelelően, sikeresen zajlanak, az YPG gyors ütemben veszíti el hadállásait. A török katonák megtisztították a "terroristáktól" Rász el-Ajn és Tell-Abjad városokat, és összesen már mintegy 970 négyzetkilométert vontak ellenőrzésük alá. A török katonák kedden mintegy 32 kilométer mélyen hatoltak be Szíria területére, és ellenőrzésük alá vonták a kelet-nyugati irányú M4-es főutat. Erdogan jelezte: az a céljuk, hogy a "terroristák" hagyják el ezt a 32 kilométer széles sávot az Eufrátesz folyó és a szíriai-iraki határ közötti szakaszon.

Az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzs város térségével kapcsolatban Erdogan rámutatott: nem gond, ha a szíriai kormányerők bevonulnak, mert az a saját földjük, csak az YPG ne maradjon ott. "Az ottani klánok hívnak minket, hogy mentsük meg őket, mert Manbídzs csaknem teljesen, 85-90 százalékban az araboké, nem a kurdoké" - fogalmazott.

A szíriai kurdok vasárnap állapodtak meg Damaszkusszal arról, hogy a szíriai kormányerők segítséget nyújtanak nekik a török offenzíva megállításához. Az egyezménnyel összhangban a szíriai katonák bevonultak Manbídzsba, és a kurd fegyveresekkel együtt ellenőrzik a körzetet.

A török védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, két katona meghalt, hét pedig megsebesült. Erdogan az interjúban azt mondta, hogy a szíriai rezsim tüzérsége adott le lövést.

Mike Pence amerikai alelnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Törökországba érkezik hivatalos látogatásra,

abban a reményben, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölniük a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában. Pence csütörtökön találkozik Erdogannal is.

A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága kedden késő este azt közölte, hogy Erdogan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Erdogan megerősítette, hogy a török hadművelet hozzájárul a terrorizmus elleni harchoz, Szíria területi épségének megőrzéséhez, valamint a válság politikai rendezéséhez. A moszkvai Kreml pedig arról számolt be, hogy Putyin meghívta Erdogant Oroszországba.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport múlt szerdán indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az YPG, továbbá az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Törökország vállalta ugyanis, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó IÁ-tagok felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török katonai beavatkozás azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta el az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×