eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Riasztó hírek érkeznek Németországból

Egyre több németországi gyárban dolgoznak csökkentett munkaidőben az alkalmazottak, ami azt jelzi, hogy a feldolgozóipar recessziója növeli a nyomást a munkaerőpiacra - ez derült ki a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön ismertették.

Az ifo kutatásában részt vevő gyárak mintegy 5,8 százaléka közölte, hogy szeptemberben csökkentette a munkaidőt annak érdekében, hogy elkerülje a csoportos létszámleépítéseket. Júniusban még csak 3,8 százalékra rúgott ez az arány. A szeptemberihez hasonló értéket legutóbb 2012-13-ban, a pénzügyi válság után mértek, amikor százezer munkás dolgozott a gyárakban rövidített munkaidőben.

A megkérdezett vállalatok 12,4 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban szándékában áll alkalmazni ezt a munkaszervezési eszközt.

Júniusban 8,5 százalék volt ez az arány.

A német gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott április-júniusban az előző negyedévhez képest, és félő, hogy a harmadik negyedévben is csökkent a gazdaság teljesítménye.

Túlnyomórészt az exportfüggő feldolgozóipari vállalatok kerültek bajba a világgazdasági növekedés lassulása miatt. A kereskedelmi háborúk és a Nagy-Britannia európai uniós tagságágának megszűnésével (Brexit) kapcsolatos bizonytalanságok mind kedvezőtlenül hatnak a német kivitelre.

A feldolgozóipari vállalatok a csökkentett munkaidő alkalmazásának révén kerülik el, hogy le kelljen építeniük munkavállalókat a kapacitások alacsony kihasználtsága miatt. A kormány részben kifizeti a munkavállalóknak a munkaidő csökkenése miatt kieső bérjövedelmüket.

Augusztusban emelkedett a munkanélküliség Németországban, erősítve azokat a félelmeket, hogy a feldolgozóipar mélyülő recessziója átgyűrűzik a szolgáltató szektorba.

Az Angela Merkel vezette jobbközép kormány mindeddig ellenállt azoknak a felszólításoknak, hogy adja fel fegyelmezett költségvetési politikáját és fiskális stimulusokkal támogassa a gazdaság növekedését.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×