Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Traian Basescu volt román államfő a Moldova és Románia átmeneti egyesítésének centenáriuma alkalmából tartott megemlékezésen a moldáv fővárosban, Chisinauban 2018. március 25-én. A moldáv parlament 1918. április 9-én szavazta meg az akkori Besszarábia egyesülését a Román Királysággal. Moldova a második világháború idején vált ki Romániából.
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru

Ítélőtábla: a volt román államfő a "szekus" volt

Traian Basescu jelenleg EP-képviselőként dolgozik, nem vesz tudomást a kimondottakról.

Traian Basescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval - erősítette meg pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a bukaresti ítélőtábla.

A Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság (CNSAS) még májusban megállapította, hogy Basescu a Securitate besúgója volt. A romániai eljárások szerint azonban a bizottságnak a bíróságtól is kérnie kellett ennek megerősítését.

A CNSAS újonnan feltárt dokumentumok alapján megállapította, hogy

Basescut a Securitate már diák korában, 1972-ben beszervezte,

amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két ilyen dokumentumot is találtak, amelyben Basescu két volt kollégájáról írt elmarasztaló jelentést, egyikük emiatt nem kapott meg egy külföldi megbízatást tengerészként.

Basescu végig tagadta, hogy a Securitaténak írt jelentéseket. Korábban elmondta: nem volt tudomása arról, hogy a titkosszolgálatnak írt, úgy vélte, hogy ő pusztán szakmai jelentéseket adott le,

ami akkor kötelező volt, hiszen a román kereskedelmi flottát működtető Navrom vállalatnál dolgozott hajókapitányként. 1987 és 1989 között a Navrom antwerpeni hivatalának vezetője volt.

Úgy vélte, szerinte nem tekinthető együttműködésnek az, amit ő tett, és jelezte, hogy megtámadja a legfelsőbb bíróságon az ítéletet. Az ítélőtábla döntését igazságtalannak tartja - mondta, hiszen mint felidézte, ő volt az első román államfő, aki elítélte a kommunista rendszert és megnyitotta a Securitate levéltárát, elősegítve, hogy számos dokumentum a CNSAS birtokába kerüljön.

Romániában minden köztisztségre pályázó személyt választások előtt átvizsgál a CNSAS, Basescuval is megtette ezt már többször, de akkor még nem álltak rendelkezésére a szóban forgó dokumentumok.

A belföldi hírszerzést számos vád érte az elmúlt harminc évben amiatt, hogy visszatartotta vagy éppen megsemmisítette egyes politikusokról a besúgói aktájukat, hogy ne derüljön ki, együttműködtek a Securitatéval. A román belföldi hírszerzés még most sem zárta le a rendelkezésére álló egykori Securitate-iratok átadását a CNSAS-nak, legutóbb a héten adott át egy jelentős mennyiséget, és közölték, hogy ez a következő hónapokban is folytatódni fog.

Basescu 2004 és 2014 között volt Románia elnöke,

ezt követően megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd idén májusban európai parlamenti képviselői mandátumot nyert.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×