Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
326.17
bux:
142571.38
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
2019. március 5-én Athénban készített kép Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, akit az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői 2019. július 2-án az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek.
Nyitókép: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

Nem dőlhet hátra Európa Ursulája - ez a munka vár rá most

Bizottsága tagjainak bemutatása után munkaprogramot kell készítenie Ursula von der Leyennek. A Bruxinfo elemzője, Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: három közvetlen alelnökének portfóliója tükrözheti személyes céljait.

Azok után, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden portfóliókkal ellátott névsorát is közzétette, talán körvonalazódik, milyen témák lesznek számára hangsúlyosak az unió első számú vezetőjeként. Korábban az Európai Parlament előtt már elmondta "programbeszédét", ám az Fóris György, a Bruxinfo elemzője szerint nem igazán az volt.

"Amit ő júliusban elmondott az Európai Parlamentben, az nem részletes programbeszéd volt, hanem személyes koncepciógyűjtemény.

Mind az elnöknek, mind a bizottságnak munkaprogramot kell bemutatnia, ami egy sokkal összeszedettebb, egymással is sokkal koherensebb viszonyban álló tevékenységek és célok nagyon koncepciózus együttesét kell, hogy mutassa" - mondta az InfoRádióban Fóris György.

Szerinte abból, ahogy Ursula von der Leyen a portfóliókat leosztotta és ahogy a három fő célt megnevezte, és erre egy alelnöki posztot hozott létre, egyértelműen látszik, hogy a korábbi beszédben megjelent célokat továbbra is elsőrendűnek tartja.

A probléma viszont nem is a munkaprogram őszi bemutatásával lesz.

"Amikor ő vázolta a koncepcióját és fő céljait, akkor figyelembe kellett vennie azt is,

el kellett érnie a megválasztását,

ilyen értelemben tehát választási beszédet mondott az EP-ben. Mindenki tudja, hogy ma az Európai Unió rendkívül megosztott, vannak tagországok, akik a pénzügyekben szigorúságot, fegyelmet hirdetnek, vannak, akiknek elegük van ebből és azt látják, hogy nem tudnak fejlődni lazítás nélkül. Vannak, akik nyomnák előre a klímacélok elérését, és vannak, akik erre azt felelik, hogy ez megöli az ipart és elveszi a munkahelyeket. Vannak, akik érzékenyek a jogállamisági normákra, mert úgy érzik, hogy ez a saját normáiknak jelentene alternatívát, és vannak, akik ezeket a kérdéseket nemzeti hatáskörbe tartozónak vallják, ne szóljon ebbe bele más" - fejtegette Fóris György, aki szerint

Ursula von der Leyen miközben keményen fogalmaz a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, mindig elmondja, hogy nem szabad elfeledkezni a nemzeti specifikumokról.

"Ezzel mindkét oldalnak tudott valamit mondani, és mindkét oldalról kapott szavazatokat" - tette hozzá.

Hogy az új elnök azt hogyan oldja meg, hogy ne csak mondjon, tegyen is valamit mindenki felé, ez lesz Fóris György szerint az ősz és a következő évek nagy kérdése.

A témáról bővebben is szó lesz ma szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×