Infostart.hu
eur:
359.39
usd:
309.51
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
2019. március 5-én Athénban készített kép Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, akit az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői 2019. július 2-án az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek.
Nyitókép: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

Nem dőlhet hátra Európa Ursulája - ez a munka vár rá most

Bizottsága tagjainak bemutatása után munkaprogramot kell készítenie Ursula von der Leyennek. A Bruxinfo elemzője, Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: három közvetlen alelnökének portfóliója tükrözheti személyes céljait.

Azok után, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden portfóliókkal ellátott névsorát is közzétette, talán körvonalazódik, milyen témák lesznek számára hangsúlyosak az unió első számú vezetőjeként. Korábban az Európai Parlament előtt már elmondta "programbeszédét", ám az Fóris György, a Bruxinfo elemzője szerint nem igazán az volt.

"Amit ő júliusban elmondott az Európai Parlamentben, az nem részletes programbeszéd volt, hanem személyes koncepciógyűjtemény.

Mind az elnöknek, mind a bizottságnak munkaprogramot kell bemutatnia, ami egy sokkal összeszedettebb, egymással is sokkal koherensebb viszonyban álló tevékenységek és célok nagyon koncepciózus együttesét kell, hogy mutassa" - mondta az InfoRádióban Fóris György.

Szerinte abból, ahogy Ursula von der Leyen a portfóliókat leosztotta és ahogy a három fő célt megnevezte, és erre egy alelnöki posztot hozott létre, egyértelműen látszik, hogy a korábbi beszédben megjelent célokat továbbra is elsőrendűnek tartja.

A probléma viszont nem is a munkaprogram őszi bemutatásával lesz.

"Amikor ő vázolta a koncepcióját és fő céljait, akkor figyelembe kellett vennie azt is,

el kellett érnie a megválasztását,

ilyen értelemben tehát választási beszédet mondott az EP-ben. Mindenki tudja, hogy ma az Európai Unió rendkívül megosztott, vannak tagországok, akik a pénzügyekben szigorúságot, fegyelmet hirdetnek, vannak, akiknek elegük van ebből és azt látják, hogy nem tudnak fejlődni lazítás nélkül. Vannak, akik nyomnák előre a klímacélok elérését, és vannak, akik erre azt felelik, hogy ez megöli az ipart és elveszi a munkahelyeket. Vannak, akik érzékenyek a jogállamisági normákra, mert úgy érzik, hogy ez a saját normáiknak jelentene alternatívát, és vannak, akik ezeket a kérdéseket nemzeti hatáskörbe tartozónak vallják, ne szóljon ebbe bele más" - fejtegette Fóris György, aki szerint

Ursula von der Leyen miközben keményen fogalmaz a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, mindig elmondja, hogy nem szabad elfeledkezni a nemzeti specifikumokról.

"Ezzel mindkét oldalnak tudott valamit mondani, és mindkét oldalról kapott szavazatokat" - tette hozzá.

Hogy az új elnök azt hogyan oldja meg, hogy ne csak mondjon, tegyen is valamit mindenki felé, ez lesz Fóris György szerint az ősz és a következő évek nagy kérdése.

A témáról bővebben is szó lesz ma szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Jelenleg nem az ukrán gabona árasztja el a magyar piacot, aszályos időszakban azonban továbbra is valós kockázatot jelent az árletörő hatása, ezért a korlátozás fenntartása indokolt – állítja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Tisza-kormány szakpolitikusa rámutatott, hogy a magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem pusztán ukrán importkérdés: a behozott kukorica fele Lengyelországból, több mint harmada Szlovákiából érkezik, miközben mindkét ország maga is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját. Bóna azt is hangsúlyozta, hogy a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×