eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Szöul, 2018. április 21.Egy észak-koreai Scud-B rakéta (k) és amerikai Hawk föld-levegő rakéták makettjei a szöuli Koreai Honvédelmi Emlékmúzeumban 2018. április 21-én. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, a kommunista Koreai Munkapárt első titkára ezen a napon bejelentette, hogy Phenjan felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, továbbá bezárja nukleáris kísérleti telepét. (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Szakértő szerint új út is nyílik a szétesett INF-szerződés romjain

Az Egyesült Államok pénteken hivatalosan is kilépett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Oroszországgal kötött (INF-) szerződésből. A NATO szerint el kell kerülni az újabb fegyverkezési versenyt. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a fegyverkezési verseny nem jó, de nem ez a legrosszabb.

Az Egyesült Államok kilépési szándékát kedden erősítette meg az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki ismét Oroszországot vádolta az 1987-ben született INF-egyezmény megsértésével. John Bolton úgy fogalmazott: az Egyesült Államok túl régóta tartotta be a szerződést, miközben Oroszország folytatta a korszerű ballisztikus és hiperszonikus rendszerek fejlesztését. Hozzátette, hogy

az egyezmény megkötötte Washington kezét, miközben Kína fejlesztette közepes hatótávolságú rakétáit, mert nem volt rá érvényes semmilyen egyezmény.

„A nemzetbiztonságunk érdekében úgy döntöttünk, kiszabadítjuk a kezünket, hogy hatékonyan védjük az Egyesült Államokat a 21. században” – fogalmazott az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Jens Stoltenberg: el kell kerülni a fegyverkezési versenyt

Az USA döntése pénteken lett hatályos, ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette be Brüsszelben. Arról beszélt, hogy a szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi. Hangsúlyozta: a NATO nem akar újabb hidegháborút, és minden eszközzel el kíván kerülni egy újabb fegyverkezési versenyt.

Ennek érdekében a szövetség kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és felelősségteljes módon reagál az orosz 9M729 rakétarendszernek a szövetséges országok biztonságára gyakorolt jelentős kockázataira.

A NATO válasza kizárólag védekező jellegű, és békés célokat szolgál. A szövetség készen áll, hogy tárgyalások útján folytassa a megoldáskeresést a szerződésben foglaltak újbóli betartása érdekében.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteki nyilatkozatában ismét kijelentette, hogy az orosz magatartás veszélyezteti a legfőbb amerikai érdekeket, mivel a szerződésben tiltott rakétarendszert fejleszt és telepít, ami fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire egyaránt.

Amerikai állítások szerint Moszkva Oroszország nyugati, európai részébe több rakétarendszert is telepített, amelyekkel csapást mérhet létfontosságú európai célpontokra.

Oroszország tagadja mindezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy csupán ürügyet keresett a szerződés felbontására, amelyet egyébként is felmondott volna, hogy új rakétákat fejleszthessen.

Új utat nyithat

Az InfoRádiónak nyilatkozó Oroszország-szakértő szerint bár a fegyverzetkorlátozási rendszerek leépülése kétségkívül egy negatív tendecia, de az INF-szerződés megszűnésével az Egyesült Államok és Oroszország számára is megnyílik az út ahhoz, hogy ellensúlyozzák a kínai fejlesztéseket.

"A megállapodást 1987-ben még a Szovjetunióval kötötte az Egyesült Államok, olyan körülmények között, amikor még csak ez a két ország rendelkezett ilyen közepes hatótávolságú fegyverekkel. Az USA kilépése illeszkedik abba a negatív trendbe, amely a hidegháború vége óta tart, és ami

a hidegháború korából származó fegyverkorlátozási megállapodások fokozatos leépülésével, elavulásával, felbomlásával jellemezhető"

- mondta Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa.

Érdekesnek tartja ugyanakkor, hogy Oroszország meglehetősen visszafogottan reagált az Egyesült Államok kilépéséről szóló hírre. Ennek feltehetően az az oka, hogy az INF-megállapodás egyfajta indirekt versenyelőnyt jelentett a benne nem szereplő Kínának.

"Vagyis azzal, hogy az USA és Oroszország számára is megnyílt az út, hogy ellensúlyozzák a kínai fejlesztéseket, az paradox módon a globális stabilitás irányába fog hatni" - fejtette ki Rácz András. Hozzátette:

a fegyverkezési verseny önmagában nem pozitív, de a fegyverkezési versenynél egy rosszabb van: ha egyensúly helyett valamelyik fél fölénybe kerül,

mert a fölénybe kerülőnek szembe kell néznie azzal a kísértéssel, hogy használja is a lehetőségeit.

Mérföldkő volt

A Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által aláírt megállapodás egyébként mérföldkő volt a hidegháború lezárásában. 1988. május 27-én az amerikai szenátus, 1988. május 28-án a szovjet Legfelsőbb Tanács ratifikálta a szerződést.

2018. október 20-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani a megállapodást, mert Oroszország megsérti az egyezményt a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével. Mindkét fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Donald Trump amerikai elnök február 1-jén jelentette be, hogy kilép a szerződésből, ha Oroszország továbbra sem tartja azt tiszteletben. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol és szintén felfüggeszti részvételét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×