Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A székelyföldi Atyha (Atia) újjáépített a római katolikus temploma a felszentelés napján, 2019. július 20-án. A templomot egy 2016-os villámcsapás következtében keletkezett tűzvész után kellett újraépíteni.
Nyitókép: Veres Nándor

Tűzvész után újraépített templomot szenteltek Székelyföldön

A székelyföldi Atyhán (Atia) szombaton felszentelték azt a római katolikus templomot, amelyet egy villámcsapás okozta 2016-os tűzvész után kellett újraépíteni.

Az ünnepi misét celebráló Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke kijelentette: bár templomot csak egyszer szokás felszentelni, az atyhai templom esetében indokolt volt az újraszentelés. Itt ugyanis csaknem teljesen újra kellett építeni az épületet. A leégett régi templomnak ugyanis csak a külső falai és a torony egy része maradt meg.

A felszentelési ünnepségen Soltész Miklós államtitkár is részt vett. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta: az atyhai templom újjáépítése azt példázza, hogy a legkisebb települések, közösségek is számíthatnak arra, hogy ha nagy bajban vannak, akkor segítséget kapnak, és a segítségnyújtásban a magyar kormány is szerepet vállal. Megemlítette: a magyar kormány 42 millió forinttal támogatta a templom újjáépítését.

"Atyha példája erőt ad az embereknek és a magyarságnak szerte a Kárpát-medencében. Azoknak is, akik adott esetben elveszítik a hitüket, akár a magyarság megmaradásába vetett bizalmukat. Azt mutatja, hogy összefogással meg tudunk maradni kereszténységünkben, nyelvünkben, magyarságunkban egyaránt" - fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós azt is hozzátette: az ilyen templomavatások Európának is üzennek, amelynek nyugati felén sok keresztény templomot bezárnak, vagy mulatóvá, szállodává, akár mecsetté alakítanak. Ezzel szemben a Kárpát-medencében templomok százai újulnak meg.

Villámcsapás nyomán égett le

Az atyhai római katolikus templom 2016. szeptember 18-án égett le egy villámcsapás következtében. A templomnak volt ugyan villámhárítója, de a légköri elektromos kisülés olyan rendkívüli erejű volt, hogy a tetőszerkezet szentély fölötti része azonnal lángra kapott. A lángok olyan gyorsan terjedtek, hogy - noha a plébános és a harangozó is a templomban tartózkodott a villámcsapás idején - a templom értékei közül csak a szentségtartót és néhány miseruhát tudtak kimenteni.

A Székelyudvarhelytől 36 kilométerre, egy hegynyeregben 700-750 méter magasan fekvő Atyhának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 222 lakosa volt, közülük 217-en magyarok. A közigazgatásilag Korond községhez tartozó település elpusztult római katolikus temploma 1797-1799 között épült.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 07:45
×
×
×
×