Nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat - mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság, megsemmisítve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.

A luxembourgi törvényszék arra jutott, hogy a brüsszeli testületnek nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy a reklámadó pusztán progresszív szerkezete miatt szelektív előnyt nyújtó intézkedésnek minősül.

Az ítélet szerint még a 2013-ban nyereséget nem termelő cégek azon lehetősége sem számít tiltott állami támogatásnak, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek 50 százalékát.

Az Európai Bizottság arról számolt be 2016-ban, hogy a reklámadó indokolatlan előnyben részesíti az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, és határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A magyar kormány erre válaszul keresetet indított a határozat megsemmisítése iránt az Európai Bíróságon.

A bírák rámutattak, ésszerűen feltételezhető, hogy a magasabb forgalmat elérő vállalatnak a különböző méretgazdaságossági szempontokból adódóan arányosan kisebb költségei lehetnek, vagyis arányosan nagyobb jövedelmet termelhet, s így forgalma alapján képes arányosan több adót fizetni.

Megállapították emellett, hogy az elhatárolt veszteségek levonását az érintett cégek választásától független objektív kritériumok alapján állapították meg, azaz a szabályozás nem volt szelektív jellegű, nem tartalmazott olyan diszkriminatív elemet, amely ellentétes a vitatott adó célkitűzésével.

A törvényszéki határozat ellen kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan még fellebbezést lehet benyújtani Luxembourgban.

A 2014-ben bevezetett, majd európai uniós kérésre módosított reklámadó kulcsát 2017-ben először 7,5 százalékosra csökkentették, nemrég pedig bejelentették, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékra mérséklik.