Az órákig tartó heves vitákat követően megszületett döntés megteremtette alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet tagja maradhasson.

A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118 szavazattal fogadták el 62 ellenében és tíz képviselő tartózkodása mellett a közgyűlésben.

A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát, még időben az Európa Tanács új főtitkárának szerdai megválasztása előtt.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a döntés kapcsán bejelentette, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához, de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni.

"A küldöttség teljes egészében visszatér a PACE-ben végzett munkájához, de csak akkor, ha nem lesznek újabb kísérletek tevékenysége bármiféle korlátozására. Ez a lehetőség azonban továbbra is fennáll" - mondta Szluckij. Kiemelte: az orosz fél nem fog eltűrni "többé semmiféle szankciókat, még a legjelentéktelenebbeket sem". "Ha megpróbálnak újabb korlátozásokat keresztülvinni, mi ismét elhagyjuk Strasbourgot" - fűzte hozzá.

Az orosz képviselő ugyanakkor elismerte, hogy a PACE hatalmas lépést tett a nemzeti delegációk jogainak védelme érdekében. "A közgyűlés lényegi helyreigazítást vitt véghez szankcionálási mechanizmusában azzal, hogy megtiltotta, hogy valakit megfosszanak szavazati, részvételi, illetve képviseleti jogától" - tette hozzá Szluckij.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. A szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át tagdíj fizetési kötelezettségének.

Ennek megakadályozására a PACE most megváltoztatta ügyrendjét az ukrajnai képviselők hangos tiltakozása ellenére. A Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta a PACE több határozatban is kifogásolta a moszkvai vezetés Ukrajnában folytatott tevékenységét, illetve a súlyos jogsértéseket Oroszországban - mondta Olekszij Goncsarenko ukrán konzervatív képviselő. Moszkva mindegyik határozatot figyelmen kívül hagyta. "És mit csinálunk mi? Meghajolunk Oroszország zsarolásának és megváltoztatjuk szabályainkat" - tette hozzá Goncsarenko.

Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről.

Az orosz parlament két háza januárban közös nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy "durván megsértette" Oroszország jogait az Európa Tanácsban, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben - a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva - megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület "rendszerszintű válságba" került.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett - az ellenük bevezetett szankciók értelmében - nem szavazhattak a közgyűlésben, nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép az Európa Tanácsból és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.