Infostart.hu
eur:
388.63
usd:
329.93
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva

Szabadlábra kerül az ETA egykori vezetője

A 2018-ban megszűnt terrorszervezet egykori politikai vezetőjét 2019. május 16-án fogták el a francia Alpokban.

Egészségi okok miatt elrendelte a francia igazságszolgáltatás szerdán a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet egykori vezetőjének szabadlábra helyezését. A távollétében kétszer is elítélt Jose Antonio Urrutikoetxea Bengoetxea - akit május közepén tartóztattak le Franciaországban - ugyanakkor rendőrségi felügyelet alatt marad.

A 2018-ban megszűnt ETA Josu Ternera néven ismert egykori politikai vezetője - akinek kiadatását Spanyolország kéri -

visszakapja az útlevelét, de nem hagyhatja el Franciaországot, hetente egyszer meg kell jelennie a kijelölt rendőrsön

- közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Ügyvédjei, Laure Heinich-Luijer és Laurent Pasquet Marinacce szerint Ternera előzetes letartóztatása az újabb ítéletek meghozataláig nem egyeztethető össze az egészségi állapotával. A spanyol sajtó úgy értesült, hogy a 68 éves volt szakadár rákbetegségben szenved.

Ternerát május 16-án fogták el a francia Alpokban, Sallanches településen a spanyol és a francia biztonsági erők közös műveletében 16 évi bujkálást követően.

A férfit akkor vették őrizetbe egy francia kórház parkolójában, amikor éppen kezelésre ment.

A spanyol hatóságok azzal vádolják, hogy részt vett a baszk szeparatista szervezet egy 1987-es támadásában a spanyol csendőrség egy zaragozai kaszárnyája ellen. A robbantásos merényletben tizenegy embert gyilkoltak meg. A férfi emiatt 2002 óta nemzetközi körözés alatt állt.

A Spanyolországtól független, szocialista baszk állam megteremtésért több mint negyven évig, véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több mint 850 gyilkosságot írnak, amelyből több mint 300 mindmáig felderítetlen.

Célpontjai elsősorban rendőrök, politikusok, bírók, vállalkozók, újságírók voltak, a merényletek sok civil áldozatot követeltek. A terrorszervezet utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben.

Az ETA 2011-ben jelentette be, hogy felhagy a fegyveres harccal. Josu Ternera olvasta fel 2018 májusában a Baszk Haza és Szabadság feloszlatásáról szóló hivatalos közleményt. A "baszk néphez" intézett nyilatkozatban elhangzott, hogy az ETA lezárja minden politikai tevékenységét. Korábban Ternerát tekintették a gépkocsikba rejtett pokolgépes merényletek fő kitervelőjének, valamint az ETA legvéresebb, francia tagokból álló kommandója létrehozójának.

Consuelo Ordónez, a baszkföldi terrorizmus áldozatai kollektívájának elnöke elmondta: szeretné, ha a volt terroristát kiadná Franciaország Spanyolországnak.

A francia fellebbviteli bíróság egyébként egy későbbi időpontra halasztotta Ternera fellebbezési kérelmének vizsgálatát a 2010-es rendőrgyilkosság miatt ellene terrorista bűnszövetkezet miatt kiszabott hétéves börtönbüntetés ügyében. A baszk szakadárt 2017. május 1-én is elítélték távollétében a párizsi büntetőbíróságon. Akkor nyolc év szabadságvesztést kapott. Az ez elleni fellebbezési kérelmet június 28-án vizsgálja a bíróság.

Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×