eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az iráni állami televízió (IRIB) által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: -

Washington keményen üzent Iránnak

Az Egyesült Államok Iránt tartja felelősnek az Ománi-öbölben történt incidensért - jelentette ki washingtoni sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A rövid sajtótájékoztatón Pompeo azt hangoztatta, hogy az

amerikai kormányzat hírszerzési források alapján arra a megállapításra jutott, hogy a tankerhajók elleni támadások hátterében Teherán áll.

Az amerikai diplomácia irányíja szerint Irán felelősségét támasztják alá az alkalmazott fegyverek és a támadás kifinomult módszerei is.

A tárcavezető úgy vélte:

Irán azon munkálkodik, hogy megakassza az olajszállítást a Hormuzi-szorosban,

és a tartályhajók elleni támadások azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel szélesíteni igyekszik a térségben a feszültséget. Pompeo úgy vélte, hogy Irán fenyegetést jelent a nemzetközi békességre és biztonságra.

Pompeo hangsúlyozta: az Egyesült Államok megvédi az érdekeit a térségben. Bejelentette azt is, hogy utasította az amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy vesse fel az incidens ügyét a világszervezet Biztonsági Tanácsában is. Megjegyezte ugyanakkor: Washington változatlanul arra számít, hogy Teherán visszatér a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszter sajtótájékoztatója előtti nem sokkal azonban

Donald Trump amerikai elnök Twitteren azt írta: úgy véli, még nem jött el az ideje a megállapodásnak Teheránnal.

Az Ománi-öbölben csütörtök reggel - eddig ismeretlen körülmények között - sérült meg két tartályhajó. Az egyik norvég tulajdonú, és kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, majd a hajó lángba borult. A másik tanker japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A japán hajó metilalkoholt szállított.

Az incidenst Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter "gyanúsnak" nevezte, és regionális párbeszédre szólított fel. Zaríf megjegyezte, hogy az eset akkor történt, amikor Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah fogadta Abe Sindzó japán miniszterelnököt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×