Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia

Tovább súlyosbodott a válság Moldovában

Nagy léptékű pénzkivonás zajlik a moldovai állami vállalatok számláiról - jelentette ki csütörtökön az új moldovai kormány gazdasági minisztere, Vadim Brinzan, aki minisztertársaihoz hasonlóan nem tud bejutni hivatalába, mert az előző kormányhoz hű hatóságok ezt megakadályozzák.

Chisinaui sajtóértekezletén a miniszter azt mondta, értesüléseik szerint az utóbbi időben tömegesen utalnak át pénzeket az állami vállalatok számláiról offshore cégekhez. "Ezek a pénzmozgások nem hasonlítanak a cégek szokásos utalásaira" - mondta Brinzan, s felszólította a felügyeleti szerveket, hogy figyeljenek oda ezekre a műveletekre. Egyben biztosította a nyilvánosságot, hogy alaposan kivizsgálnak majd minden átutalást, amely a hatalomátadás időszakában történt.

Bár Moldovában múlt szombaton koalíciós kormányt alakított az Igor Dodon elnököt támogató Szocialista Párt és az Európai Unió-párti Acum (Most) pártszövetség, az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha irányította Moldovai Demokrata Párt (MDP) a befolyása alatt álló alkotmánybírósághoz fordult, azt állítva, hogy a február végi választások nyomán a pártok nem tudtak az előírt 90 napos határidőn belül kormányt alakítani, ezért az államfőnek fel kellett volna oszlatnia a parlamentet.

A bírói testület az MDP-vel egyetértésben vasárnap felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont. Egyben a demokrata párti Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előrehozott választást írt ki.

A parlament ennek ellenére folytatta munkáját, és Dodon sem hajlandó feladni elnöki jogköreit. Plahotniuc hívei viszont a kormányhivatalok blokádjával akadályozzák az új kormány tagjait, hogy elfoglalhassák helyüket. Moldovában így patthelyzet, lényegében kettős hatalom alakult ki.

A felfüggesztett államfő, Igor Dodon csütörtökön az új kormány támogatására szólította fel a moldovai köztisztviselőket és a fegyveres erők tagjait a Facebook közzétett nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy azok, akik hallgatnak a szavára, fontos lépést tehetnek a hatalom békés átadásának irányába. Előzőleg szerdán Maia Sandu, az új koalíciós kormány miniszterelnöke kilátásba helyezte, hogy bíróság elé állítják az előző vezetéshez hű, kormányának nem engedelmeskedő tisztségviselőket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×