Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Simon Zsolt, a Most-Híd szlovák-magyar párt alelnöke, a párt európai parlamenti listavezetője szavaz a szlovákiai Pádár (Padarovce) község kultúrházában kialakított szavazókörben 2014. május 24-én. Szlovákiában ezen a napon tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Új szlovákiai párt elnöke: újra kell fogalmazni a magyarság jövőképét

Pozsonyban a hétvégén megtartotta alakuló közgyűlését a Simon Zsolt független parlamenti képviselő nevével fémjelzett újabb, immáron negyedik szlovákiai magyar párt, a Magyar Fórum. A párt céljai között szerepel, hogy alternatívát nyújtson a szlovákiai magyaroknak egy erős és egységes parlamenti képviselet érdekében.

A kormánypárti, jelenleg az 5 százalékos bejutási küszöb határán ingázó Híd, a parlamenten kívüli, 3,5 százalékon mozgó Magyar Közösség Pártja, és az egy százalék alatti támogatottságot jegyző Magyar Kereszténydemokrata Szövetség mellett szombaton megtartotta alakuló ülését az új szlovákiai magyar párt, a Magyar Fórum. A párt elnökévé azt a Simon Zsoltot választották, aki korábban az MKP színeiben volt már földművelésügyi miniszter, majd alapító tagja volt a Hídnak, melyből a 2016-os kormányalakítás során lépett ki, mert nem volt hajlandó szerepet vállalni a Smerrel és Szlovák Nemzeti Párttal kötött koalícióban.

Simon Zsolt szerint a Magyar Fórum

nem azért jött létre, hogy tovább darabolja a már így is eléggé megosztott szlovákiai magyar közösséget, hanem hogy összekapcsolja azt.

Az alakulóülésen elmondta, hogy a Hidat és az MKP-t a bukás veszélye sem kényszerítette rá arra, hogy változtasson nézetein. „A választót egyre kevésbé tudják megszólítani. A választó új politikusokat, generációváltást, új nézeteket és új célokat igényel” – hangsúlyozta az újonnan megalakult párt vezetője.

Egyúttal továbbra is elutasította az együttműködést a két jelenlegi kormánypárttal, a Smerrel, az SNS-szel, valamint a szélsőséges eszméket valló Mi Szlovákiánk Néppárttal. „Újra kell fogalmazni a magyarság jövőképét, rövid- és középtávú céljait, a párt programját, és céljait a 2020-as parlamenti választásokra” – tette hozzá. Simon Zsolt hozzátette, hogy a hétvégi európai parlamenti választáson még nem indulnak.

Simon fontosnak tartja a kisebbségfejlesztés hosszú távú céljainak meghatározását. Ennek kapcsán megváltoztatná Szlovákia alkotmányának preambulumát. Az alaptörvényben olvasható „mi, a szlovák nemzet“ szókapcsolatot a „mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai“ szövegre cserélné, hogy minden állampolgár a sajátjának érezze az országot. A párt programjában szerepel továbbá a területi felosztás átalakítása úgy, hogy az ne érintse hátrányosan a magyarságot, valamint a vidékfejlesztés és a magyar oktatási intézményrendszer újraértékelése is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×