eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Nálunk most kezdődött, de van, ahol már javában tart az EP-kampány

Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány. A valamivel kevesebb mint két hónapnyi kampánnyal Magyarország az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának összesítése szerint az egyik leghosszabb kampány Litvániában előzi meg az EP-választást: ott hat hónappal a voksolás előtt kezdődött, de Lettországban is 120 nap áll rendelkezésre a kampányolásra.

Szlovákiában 110 nappal a május 25-i szavazás előtt, február 4-én indult a kampány, amikor a parlament elnöke bejelentette a választások időpontját. A választási kampány 48 órával a választás kezdete előtt, azaz május 23-án reggel 7 órakor ér véget, amikor kezdetét veszi a választás végéig tartó kampánycsend.

Lengyelországban a voksolás előtt 90 nappal írta ki az államfő az EP-választást, akkor kezdődött meg hivatalosan a kampány, bár a nem hivatalos kampány több hónapja tart. Tavaly októberben ugyanis helyhatósági választás volt az országban, ősszel pedig parlamenti voksolás lesz, ezek kampányainak sorozatába illeszkedik be a mostani EP-választási kampány.

Olaszországban hivatalosan a voksolás előtt 45 nappal kezdődik a kampány, de a plakátok már korábban megjelentek az utcákon. Horvátországban a hivatalos kampány április 11-én kezdődik és május 24-ig tart, vagyis ott 44 nap a hivatalos kampány ideje. Szlovéniában pedig csak április 26-án kezdődik a hivatalos kampány, miután bejelentették a listákat a pártok, vagyis ott mindössze 30 napos a kampány.

Romániában 28 napos a hivatalos kampány: április 27-én kezdődik és a szavazókörök nyitása előtt 24 órával, május 25-én reggel 7-kor ér véget.

Az egyik legrövidebb EP-kampány Spanyolországban van: mindössze 15 napos, azaz május 10-én kezdődik és május 24-én éjfélig tart, ekkor kezdődik a kampánycsend, amit "az elmélkedés napjának" neveznek.

Franciaországban a hivatalos kampány mindössze 13 nap: a szavazás napját megelőző második hétfőn, május 13-án kezdődik csak, de ezt megelőzte a nem hivatalos kampány, amelyet a pártok a listavezetők megnevezésével már az év elején elkezdtek.

Csehországban nincs hivatalos kampányidőszak, a kampány a választások kiírásával kezdődik és az eredmény kihirdetésével végződik. Németországban sincsenek egységes, szövetségű szintű szabályok, a plakátolást általában a választás előtti hatodik héten lehet elkezdeni, a kampányrendezvényekre azonban ennyi megkötés sincs.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×