Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
316.67
bux:
149903.82
2026. augusztus 12. szerda Klára
Theresa May brit miniszterelnök televíziós nyilatkozata közben a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2019. március 20-án. May hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-ig, miután a parlamenti alsóház az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást eddig kétszer is nagy többséggel elvetette.
Nyitókép: MTI/Chris J. Ratcliffe

Brexit: Theresa May június 30-ig tartó halasztást kért

A brit EU-tagság megszűnésének legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében a brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

Theresa May azután írt levelet erről az unió vezetőinek, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, az Egyesült Királyság kapjon újabb rugalmas halasztást a kilépés határidejére. Források szerint egyéves halasztásra tesz javaslatot.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit feltételrendszerét rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May közli azonban az uniós állam- és kormányfők alkotta testület vezetőjével azt is, hogy a brit kormány folytatja előkészületeit az EP-választási részvételre, arra az esetre, ha ez elkerülhetetlennek bizonyulna.

Tusk a "flextension" pártján áll

Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - írta először a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató európai szerkesztője, majd ezt közölték pénteken brüsszeli diplomáciai források.

A rugalmas halasztás, angol műszóval flextension, hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.

"Ez Tusk ötlete, amelyet ma fognak a tagállamok elé terjeszteni" - mondta egy magas rangú uniós tisztségviselő. Hozzátette, Theresa May brit kormányfő elé fogják tárni a javaslatot a jövő heti rendkívüli EU-csúcson, amennyiben azt a bennmaradó huszonhét ország támogatja.

Ha a brit kormány elfogadja a hosszabbítást, akkor az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon.

Feszült a helyzet

A londoni alsóház szerda éjjel egyetlen fős többséggel kötelezte Theresa Mayt arra, hogy további halasztást kérjen az uniótól, hogy elkerüljék a rendezetlen brexitet. Ha az EU nem egyezne bele a halasztásba, az Egyesült Királyság április 12-én rendezetlenül kiválhat (kieshet) az Európai Unióból.

A feszültség egyre növekszik, ugyanis bár a brit képviselők nem akarnak rendezetlen brexitet, ám eddig minden más javaslatot leszavaztak.

Címlapról ajánljuk

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Politikai földrengés söpörheti el Európa legnagyobb gazdaságának vezetőjét – Már saját pártján belül is fúrják a kancellárt

Politikai földrengés söpörheti el Európa legnagyobb gazdaságának vezetőjét – Már saját pártján belül is fúrják a kancellárt

Friedrich Merz német kancellár a júliusban végrehajtott kormányátalakítással saját pozícióját kívánta erősíteni, ám az egyoldalú, egyeztetés nélküli személycserék miatt rengeteg ellenséget szerzett saját pártján, a CDU-n belül. A közvélemény-kutatások szerint a németek 57 százaléka nem vár javulást az átalakítástól, a kancellár népszerűsége pedig történelmi mélypontra süllyedt. Az AfD 28 százalékkal magasan vezet a pártpreferenciákban, és a szeptemberi tartományi választásokon mindhárom érintett régióban megszerezheti az első helyet. A CDU-n belül már nyíltan beszélnek Merz esetleges leváltásáról, ám a szükséges többség összegyűjtése egyelőre nem tűnik reálisnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×