eur:
408.55
usd:
375.28
bux:
74036.8
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök televíziós nyilatkozata közben a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2019. március 20-án. May hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-ig, miután a parlamenti alsóház az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást eddig kétszer is nagy többséggel elvetette.
Nyitókép: MTI/Chris J. Ratcliffe

Brexit: Theresa May június 30-ig tartó halasztást kért

A brit EU-tagság megszűnésének legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében a brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

Theresa May azután írt levelet erről az unió vezetőinek, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, az Egyesült Királyság kapjon újabb rugalmas halasztást a kilépés határidejére. Források szerint egyéves halasztásra tesz javaslatot.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit feltételrendszerét rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May közli azonban az uniós állam- és kormányfők alkotta testület vezetőjével azt is, hogy a brit kormány folytatja előkészületeit az EP-választási részvételre, arra az esetre, ha ez elkerülhetetlennek bizonyulna.

Tusk a "flextension" pártján áll

Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke - írta először a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltató európai szerkesztője, majd ezt közölték pénteken brüsszeli diplomáciai források.

A rugalmas halasztás, angol műszóval flextension, hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.

"Ez Tusk ötlete, amelyet ma fognak a tagállamok elé terjeszteni" - mondta egy magas rangú uniós tisztségviselő. Hozzátette, Theresa May brit kormányfő elé fogják tárni a javaslatot a jövő heti rendkívüli EU-csúcson, amennyiben azt a bennmaradó huszonhét ország támogatja.

Ha a brit kormány elfogadja a hosszabbítást, akkor az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon.

Feszült a helyzet

A londoni alsóház szerda éjjel egyetlen fős többséggel kötelezte Theresa Mayt arra, hogy további halasztást kérjen az uniótól, hogy elkerüljék a rendezetlen brexitet. Ha az EU nem egyezne bele a halasztásba, az Egyesült Királyság április 12-én rendezetlenül kiválhat (kieshet) az Európai Unióból.

A feszültség egyre növekszik, ugyanis bár a brit képviselők nem akarnak rendezetlen brexitet, ám eddig minden más javaslatot leszavaztak.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×