Infostart.hu
eur:
378.45
usd:
321.11
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Petro Porosenko ukrán államfő nyilatkozik a Kercsi incidens fejleményeivel kapcsolatban a CNN amerikai hírtelevíziónak Kijevben 2018. november 28-án. Porosenko javaslatára két napja vezették be a hadiállapotot tíz megyében 30 napos időtartamra.
Nyitókép: MTI/Mihail Palincsak

Timosenko választási csalással vádolja Porosenkót

Julija Timosenko, az ukrán Haza (Batykivscsina) párt jelöltje azzal gyanúsította meg kedden Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt, hogy szavazatokat vett el tőle és csalással jutott be az ukrán elnökválasztás második fordulójába. Timosenko hozzátette mindazonáltal, hogy nem támadja meg a választások eredményét, mert nem bízik az igazságszolgáltatásban.

Sajtótájékoztatóján az ellenzéki politikus azt mondta, hogy

Porosenko bohózattá változtatta a választások vasárnapi első fordulóját.

Utalt a nagyszámú jelölt indítására, és állami források felhasználására a kampányban. A költségvetésből fedezett szavazatvásárlásnak nevezte a nyugdíjasoknak kifizetett egyszeri nyugdíjkompenzációt, a rezsitámogatások készpénzben történő kifizetését és az egyszerűsített eljárású szociális támogatásokat a választások előtt.

Állítása szerint a helyette "véletlenül" a vele azonos családnevű Jurij Timosenko jelöltre leadott szavazatok (0,6 százalék) mellett elvesztett még több mint egy százalék voksot, ugyanis ennyi szavazólap volt, amelyen mindkét Timosenkót bejelölték, így ezek érvénytelenek lettek.

Kijelentette, hogy csalás zajlott a választások előtt, közben és után is, és ezt állítása szerint a pártja által végzett párhuzamos szavazatszámlálás igazolja. Bírósághoz viszont azért nem fordul, mert - mint fogalmazott - Porosenko "privatizálta" az igazságszolgáltatási rendszert, ezért nem bízik a tisztességes eljárásban.

Véleménye szerint az ukránoknak esélyük volt egy új, tisztességes életre, de ez az esély elveszett. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kampánystábja által kidogozott program nem pusztán választási reklám volt, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az megvalósuljon.

Julija Timosenko kijelentette, hogy

egyelőre nem készül felszólítani híveit arra, hogy valamelyik állva maradt jelöltet támogassák a második fordulóban.

A választás első fordulójában Volodimir Zelenszkij humorista-producer végzett az élen 30,23 százalékkal, s a szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett a második helyen Porosenko, a harmadikon pedig Timosenko végzett 15,92, illetve 13,39 százalékkal, mindössze 2,53 százalék a különbséggel.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×