Infostart.hu
eur:
377.65
usd:
323.92
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Fóris György: Theresa May már nem mérvadó tárgyalópartner az EU számára

Az Európai Unió vezetői már nem számolnak azzal, hogy akár középtávon is hivatalban marad a brit miniszterelnök - mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója. Fóris György szerint a közösség állam-, és kormányfői a rövidre zárt határidőkkel teljesen Londonra hárították a brexitet.

Ne tüntessék fel a folyamatot úgy, mintha az EU felelőssége lenne az, hogy a végén a britek arra kényszerülnek, hogy megállapodás nélkül lépjenek ki. Theresa May ugyanis úgy érkezett Brüsszelbe, hogy megszűntek az opciók: a parlament leszavazta a megállapodás nélküli kilépést, nem akarja elfogadni a megállapodás szerinti kilépést. Úgy tűnhetett, hogy ő még kér egy kis határidőt, de ha nem kap, akkor tulajdonképpen az EU hibája, hogy kizuhan Nagy-Britannia a tagságból.

"Ezért szólt csütörtök este arról a vita, hogy melyik határidőt adják neki, és hogyan lehetne úgy megkomponálni a határidőket, hogy kiderüljön belőle: a tényleges döntési felelősség nem az EU, hanem a brit oldalon van"

- mutatott rá Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója. Ezért ez az oka annak, hogy a határidők minden opciót nyitva hagynak.

A május 22-i határidő arra szolgál, hogy ha a brit alsóház harmadszorra megszavazná a kilépési megállapodást, legyen idő létrehozni a szükséges törvényeket.

Arra az esetre viszont, ha leszavaznák, adtak egy pótdátumot - április 11-12. -, ameddig a mindenkori brit kormány, akár Theresa May vezeti, akár más, meggondolhatja magát, és dönthet úgy, hogy mégiscsak más verziót szeretne kidolgozni, és ezért hosszabb határidőt kér, vagy mégiscsak részt vesz az európai parlamenti választásokon.

Lehetővé tették, hogy bizonyos heteken belül a brit parlament és a kormány az összes opciót ismét "megjátszhassa", választhat a kilépés visszavonása, a megállapodással vagy anélkül történő kilépés között, vagy esetleg ismét népszavazást tarthat a brexitről, netán új választást írhat ki

- ismertette Fóris György.

Brüsszel oldaláról az EP-választásnak azért van jelentősége, mert egyrészt ez egy vízválasztó dátumnak tűnt a brexit ügyében, másrészt pedig például az európai joggal összeegyeztethetetlen, hogy egy ország az EU tagja, de nem tart európai parlamenti választást.

A brit törvények szerint legkésőbb április 12-én be kell jelenteniük az új választás kiírását, ha azt akarják, hogy az április 23-26-a között lebonyolítható legyen. Ha ezt nem teszik meg, akkor közvetve, de facto már úgy döntöttek, hogy nem akarnak tagok lenni, mert ilyen mértékű alapszerződés-szegés már nem felvállalható.

Azzal kapcsolatban, hogy Theresa May korábban kijelentette, Nagy-Britannia ki akar lépni az unióból, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója elmondta: a legtöbb mostani elemzés szerint erősen kérdéses, hogy meddig lesz Theresa May kormányfő, és ezt is beszámították az EU-csúcson hozott döntéskor.

Már általános meggyőződés, hogy Theresa May nem mérvadó tárgyalópartner az EU számára.

"Egy kormányfő, aki nem tudja biztosítani sem a saját kabinetjének egyetértését, sem az általa vállalt kötelezettségek, ígéretek parlamenti elfogadását, aki hónapok óta nem tud egységet teremteni maga mögött, az nem egyenlő partner az asztal körül ülő vezetők számára,

akik erre általában minimum képestek. Ezért bizalmatlansággal és fenntartással fogadták - fejtette ki Fóris György. Szerinte ezért is kezdtek az uniós vezetők maguk forgatókönyveket kidolgozni a következő napokra, számolva minden lehetséges opcióval, és nem vártak arra, milyen változások történnek a brit belpolitikában.

"Sokak szerint segítettek is Theresa Maynek azzal, hogy egyértelműen tudatosították a mindenféle másként gondolkodókban és ellenfelekben azt, hogy ezekhez a határidőkhöz képest semmiképp sincs tovább" - mutatott rá a szakember, hozzátéve: a jól ismert forgatókönyvek közül kell most választaniuk a briteknek, az új kényszerhelyzetből levonva a következtetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött Dnyipro-híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×