eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Világszerte diákok tüntettek a klímaváltozás ellen

Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.

"A klímaváltozás rosszabb, mint Voldemort" - írta kézzel készült táblájára egy új-zélandi diák Wellingtonban, utalva a népszerű Harry Potter-könyvek és filmek gonosz varázslójára.

"Az óceánok vízszintje emelkedik, és mi is felemeljük hangunkat" - volt olvasható a sydneyi tüntetést egy molinóján.

A globális tüntetéseket az ifjú svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg tavaly elindított sztrájksorozata ösztönözte, a 16 éves diák péntekenként az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy a klímaváltozás elleni cselekvésre szólítson fel. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, pénteken Thunberg Twitter-üzenete szerint minden kontinensen, még az Antarktiszon is összesen 2052 helyszínen tartanak tüntetést.

A diákok pénteki tüntetéseit napjaink egyik legnagyobb méretű globális megmozdulásának tartják. Európában Koppenhágától Rómáig, Bécstől Lisszabonig, az Észak-sarkkörhöz közeli finn Oulutól Athénig diákok tízezrei vonultak az utcákra.

"A jövő a mi kezünkben",

"Ellógtunk az órákról, hogy leckét adjunk nektek" - hirdették a felvonulók transzparensei Londonban.

Németország több mint 200 településen tartottak tüntetést. "Tegyetek végre valamint a klímakatasztrófa elkerüléséért" - követelték düsseldorfi diákok, akik a legnagyobb németországi vállatok helyi központjai elé vonultak változásokat követelve. "Az óra ketyeg, az idő ellenünk dolgozik", "Mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még változathat ezen" - kántálták.

Lengyelország 29 városában vonultak utcára a diákok "Először természet, utána diploma", "Miért tanuljunk egy jövőnek, amely soha nem fog eljönni" - feliratokkal.

A világ legszennyezettebb városában, India fővárosában, Újdelhiben a légszennyezés ellen tiltakoztak a tüntetők. A Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában a diákok arra hívták fel a figyelmet, hogy "nem létezik B-bolygó".

Szingapúrban, ahol szigorúan korlátozzák a köztéri gyűléseket, a diákok a közösségi médiában folytattak kampányt a klímaváltozás megállításáért.

Új-Zélandon még a 49 halálos áldozatot követelő terrortámadás sújtotta Christchurchben is utcára vonultak a diákok, holott a hatóságok eltanácsoltak mindenkit az utcai jelenléttől.

A diáktüntetések megosztották a politikusokat. Jacinda Ahern új-zélandi kormányfő, aki mintegy százmillió új-zélandi dollárt ígért az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elleni harcra, támogatásáról biztosította a tüntetőket, és bátorította őket arra, hogy ne várjanak a választójogi kor eléréséig, emeljék fel bátram hangjukat.

Ausztráliában és Nagy-Britanniában azonban bírálták a tüntetőket.

Dan Tehan ausztrál oktatási miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy az általuk fontosnak vélt dolgok mellett az iskola után, vagy a hétvégéken kellene fellépniük.

Egy wellingotni szülő, aki 11 éves gyermekével együtt vett részt a tüntetésen azonban úgy vélte, hogy a diákmegmozdulás jobb, mint egyetlene napi oktatás. Ez korunk legnagyobb kérdése - hangoztatta.

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier is azon a véleményen volt, hogy a diákoknak az iskolákban a helyük, tüntetéseket tanítás után kell rendezni. A német ZDF műsorszolgáltató által készített felmérés szerint azonban Németországban a lakosság 67 százaléka biztosította támogatásáról az tanítási időben tüntető diákokat.

A politikusokkal szemben a tudósok támogatják a diákokat, több ezer tudós írt alá petíciókat Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és az Egyesült Államokban a diákok fellépését méltatva.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×