Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

Brexit: egy fontos megállapodást már kötöttek a britek

A gibraltári adóelkerülések megfékezését célzó nemzetközi szerződést köt Spanyolország és Nagy-Britannia - közölte a spanyol külügyminisztérium hétfőn.

A tárca tájékoztatása szerint a kétoldalú adó- és pénzügyi megállapodásra Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése miatt volt szükség, és az abban foglaltak életbe lépése független attól, hogy végül a britek megállapodással távoznak-e az EU-ból vagy sem.

A jövőben ez a dokumentum biztosítja majd a magas szintű együttműködés kereteit a gibraltári és spanyol adóhatóságok között.

A szerződés révén az adócsalások és adóelkerülések csökkentésének, megszüntetésének célja mellett mérsékelhetők a spanyol adóhatóságot ért káros hatások, amelyek a gibraltári adórendszerből következnek - írta a minisztérium.

Hozzátette: a világos szabályokkal könnyebben megoldhatók az adóügyi illetékesség problémái, például, ha egy spanyolországi lakos hamis gibraltári lakcímet használ a kedvezőbb adófeltételek miatt.

Az El País című napilap információ szerint a megállapodás rögzíti, hogy

ha valaki az év több mint 183 napját Spanyolországban tölti, annak ott kell adóznia,

vállalatok esetében ez akkor kötelező, hogy ha a cég vagyonának nagyobb része Spanyolországban van, illetve bevételei többsége Spanyolországból származik.

A brit fennhatóság alá tartozó Gibraltár ugyan hivatalosan nem szerepel az adóparadicsomok listáján, a spanyolok mégis így tekintenek rá, ugyanis rendkívül kedvező adózási feltételeket kínál. Az előnyök miatt számos online fogadóiroda működik gibraltári adózási székhellyel, 2016-ban a szerencsejátékból származott a terület bruttó hazai termékének (GDP) 25 százaléka.

Ha Gibraltár önálló állam lenne, akkor a világon a harmadik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezne - írta az El País, kitérve arra, hogy a 33 ezer lakosú Gibraltáron több mint 55 ezer bejegyzett cég működik.

A spanyol külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Josep Borrell spanyol külügyminiszter által már aláírt megállapodást brit részről David Lidington kabinetminiszter, Theresa May miniszterelnök helyettese fogja ellenjegyezni. Alkalmazásához kormányzati és parlamenti jóváhagyás is szükséges.

A két ország az 1731-es utrechti szerződés óta nem írt alá Gibraltárt érintő nemzetközi szerződést egymással. Abban a dokumentumban mondott le Spanyolország a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogáról London javára a spanyol örökösödési háború lezárásaként, ám azóta a spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét, illetve szorgalmazzák a 6,5 négyzetkilométeres terület közös felügyeletét.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×