eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Donald Trump amerikai elnök (b) és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kezet fog a hanoi Metropol szállodában 2019. február 27-én, kétnapos csúcstalálkozójuk első napján.
Nyitókép: MTI/AP

Trump: miért ne kedvelhetném Kimet?

Éles eszűnek" és "igazi vezetőnek" nevezte Kim Dzsong Unt Donald Trump.

A Hanoiban tartott csúcstalálkozóval kapcsolatos, a Fox televíziónak adott interjújában az amerikai elnök úgy fogalmazott: "Néhányan azt mondják, hogy nem kellene kedvelnem őt? De miért is nem?" - jelentette ki, utalva arra, hogy nagyon jól megértik egymást az észak-koreai vezetővel, akit "nagyon változékony hangulatú" emberként jellemzett.

Donald Trumpot dicsérték azért, hogy megállapodás nélkül állt fel Hanoiban a tárgyalóasztaltól, miközben bírálták is, amiért pozitív véleményeket fogalmazott meg Kim Dzsong Unról.

Az elnök még Hanoiban az őt kísérő újságírók előtt védelmébe vette Kimet, amikor Otto Warmbier ügyéről kérdezték őt. Otto Warmbier az az ohiói fiatalember volt, akit 2016-ban Phenjanban letartóztattak, mert állítólag ellopott egy észak-koreai zászlót a szállodából, kényszermunkára ítélték, majd 2017 júniusában szabadon engedték és kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy héten belül elhunyt. Trump szerint Kim Dzsong Un nem tudott arról, mi történhetett az amerikai diákkal a munkatáborban.

Otto Warmbier családja már akkor közleményt adott ki, amelyben elítélte az elnököt Kim Dzsong Un dicséretéért, Trump pedig republikánus és demokrata párti politikusok össztüzébe került. Különösen élesen bírálta őt a volt ENSZ-nagykövet, Nikki Haley, akit lehetséges republikánus elnökjelöltként emlegetnek az amerikai sajtóban.

Pénteken Otto Warmbier szülei újabb nyilatkozatot adtak ki, amelyben ismét hangsúlyozták: Kim Dzsong Un és "ördögi rendszere" a felelős fiuk haláláért. "Erre nincs bocsánat és ezt nem változtathatják meg a dicsérő szavak sem" - olvasható a közleményben, amely több amerikai médiumban megjelent.

Donald Trump egyébként a Fox televízióban azt mondta: a csúcstalálkozó azért ért véget, mert ő Észak-Korea teljes atomfegyver-mentesítését szorgalmazta, míg Kim Dzsong Un "csak egyes vidékeken" akarta volna ezt végrehajtani.

"Nem akartam feladni a szankciókat mindaddig, amíg nincs egy valódi programunk és ők nem állnak készen erre"

- mondta az elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy "teljes mértékben megérti" az észak-koreai álláspontot is.

A The Wall Street Journal című lap pénteken az amerikai külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjét idézte, aki szerint Észak-Korea Hanoiban azt kérte, hogy az ENSZ törölje el valamennyi büntető intézkedést, kivéve a fegyvervásárlásra vonatkozó szankciókat. Ezzel lényegében az Egyesült Államok megfinanszírozta volna az észak-koreai fegyverzet fejlesztését.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×