eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében, miután a részleges kormányzati leállás feloldásáról és a déli határon felépítendő falról tárgyalt a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel 2019. január 4-én. A háttérben Kevin McCarthy, a képviselőház kisebbségben levő republikánus csoportjának vezetője. A kormányhivatalok egy részének tevékenysége december 22-én leállt, mert a törvényhozók nem tudtak megállapodni a kormányzat működését biztosító költségvetésben.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Trump rendkívüli állapotot rendelt el

Rendkívüli állapotot hirdet ki Donald Trump amerikai elnök annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzösszeget.

Trump ezt a Fehér Ház kertjében jelentette be. Előtte aláírta a kormány finanszírozásáról szóló és a kongresszus által megszavazott törvényt, így véglegesen elkerülhetővé vált az újabb részleges kormányzati leállás.

Az 1159 oldalas törvény nem tartalmazza a Donald Trump által kért 5,7 milliárd dollárt a déli határon építendő falra, de tartalmaz egy 1,375 milliárdos összeget a határbiztonság fokozására. Egy fal építését a törvény kizárja, és leszögezi, hogy

ez az összeg 55 mérföldnyi kerítés és mellette húzódó gyalogösvény létrehozását szolgálja, és csakis már "létező technológiák" vehetők igénybe hozzá.

Emiatt ha Trump elő akarja teremteni a fal építéséhez szükséges 5,7 milliárd dolláros összeget vagy ennél többet, akkor azt más költségvetési fejezetekből kell elvennie.

Vita a nemzetbiztonsági válság létéről

"Aláírom a rendkívüli állapotot, ilyet már korábban is sokszor aláírtak, 1977 óta más elnökök is hirdettek rendkívüli állapotot" - fogalmazott Donald Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tartott sajtókonferencián.

Az elnök leszögezte: nem egyszerűen azért kell megépíteni a falat az amerikai-mexikói határon, mert ez szerepelt a választási ígéretei között, hanem mert a déli határokon keresztül - mint fogalmazott - "kábítószerek, emberkereskedők és bűnöző bandák ömlenek az országba". Hozzátette: "nem ellenőrizzük a határainkat". Később, újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: "ahol nincsenek államhatárok, ott nincs állam sem". Donald Trump hangsúlyozta, hogy "nemzetbiztonsági válság van a déli határon".

Közölte:

arra számít, hogy döntését bírósági úton támadják meg.

Mint fogalmazott: a kormányzat veszíteni fog, azután a fellebbviteli bíróságon is veszít, de az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságra kerül majd, és ott a kormányzatnak adnak majd igazat. Utalt az egyes országra vonatkozó átmeneti beutazási tilalomról szóló korábbi elnöki rendeletére, amelyet szintén megtámadtak, de végül a legfelsőbb bíróság a kormányzatnak adott igazat.

Úgy vélik, túlterjeszkedett a hatáskörein

Elemzők figyelmeztettek: kockázatos lépés volt az államfő részéről a rendkívüli állapot kihirdetése, hiszen számos kongresszusi politikus és Kalifornia állam szenátora is bejelentette: készen áll pert indítani Donald Trump ellen a hatáskörein való túlterjeszkedés vádjával. Xavier Becerra kormányzó szerint ugyanis nincs a rendkívüli állapotot alátámasztó helyzet a határon, így annak kihírdetése jogellenes. A The Washington Post értesülései szerint úgy az igazságügyi minisztérium, mint a Fehér Ház jogászai azt tanácsolták az elnöknek: ne hirdessen rendkívüli állapotot, a fal felépítéséhez szükséges összeget másként, átcsoportosítással teremtse inkább elő.

Kiderült, honnan lesz rá pénz

Donald Trump megerősítette azokat a péntek reggeli sajtóértesüléseket, amelyek szerint a falépítésre szánt pénzt részben a védelmi minisztérium költségvetéséből csoportosítja át. Azt hangoztatta, hogy néhány tábornok szerint a falépítés fontosabb, mint azok a célok, amelyekre a minisztérium egyébként költené az átcsoportosított összeget.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×