Az elmúlt héten megszaporodtak az Izrael Ereje (Hoszen Liszrael) párt vezetőjének, Beni Ganznak a lejáratását célzó hamis hírek a Vocativ nevű cég megállapítása szerint, amely a közelgő választásokat megelőzően a közösségi média automatizált fiókjainak (botok) izraeli nagyközönségre gyakorolt hatását tanulmányozta.

Ezzel az internetes álhírterjesztő eszközzel a kutatók szerint akár háromszázezer izraelit is el lehet érni az április 9-én esedékes parlamenti választások előtt.

Az izraeli közmédia (KAN) híradása szerint a Vocativ azt is felfedezte, hogy az utóbbi napokban, a kormányt vezető Likud párt előválasztásának hajrájában

hirtelen megszaporodtak a Benjámin Netanjahu pártelnök és kormányfő pártbéli riválisa, Gideon Szaár elleni támadások is.

A Vocativ által megfigyelt botok eközben Netanjahuról kedvező információkat terjesztenek. Roí Tadmor, a Vocativ elemzője a közmédiának elmondta, hogy az álhírterjesztés nagy része nem izraeli szervezetektől származik, bár néhány automatizált Facebook-fiókot helyi szinten üzemeltettek.

A botok olyan, felügyelet nélküli működésre tervezett számítógépes programok, amelyek az adott esetben valódi emberek internetes fiókjaihoz hasonlítanak, és hirtelen nagy számban jelennek meg bizonyos célpontok támogatására vagy támadására, máskor álhírek terjesztésére személyek, kormányok, médiaszervezetek vagy más közintézmények ellen, hogy bizalmatlanságot vagy feszültséget keltsenek. Valóságosan létező emberek életrajzai és képei mögé rejtőznek, és képzetlen szemmel rendkívül nehéz felismerni őket.

Mivel hatalmas számban tudnak egyszerre támadni, védelmükbe venni, megosztani vagy lájkolni bizonyos tartalmakat, képesek felerősíteni üzeneteket, és meggyőzni a szavazókat, mert az emberek nagyobb valószínűséggel adnak hitelt egy olyan üzenetnek, amelyet látszólag több száz vagy több ezer másik ember elfogad.

Az automatizált fiókokkal és egyéb internetes eszközökkel - különösen a Facebook felhasználásával - történő álhírterjesztés először akkor került a figyelem középpontjába, amikor Oroszországot megvádolták, hogy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. Ezt a vádat az oroszok tagadják.

Továbbra sem világos, hogy Izraelben kell-e jogi lépésekre számítaniuk azoknak, akik hamis híreket tesznek közzé a Facebookon vagy máshol,

mert Izrael választási propagandáról szóló törvénye jelenleg nem terjed ki az internet kampány célú alkalmazására.

Az álhírek és a dezinformálás elleni védelemmel főként az 1959-es választási törvény foglalkozik, de ez elsősorban a hirdetőtáblákon, rádión, repülőgépeken és hajókon terjesztett reklámok felhasználását veszi számba. Az elmúlt évtizedekben a törvényt módosításokkal kiterjesztették a televíziózásra, a regionális rádiózásra és a választási közvélemény-kutatások publikálására, de az internetre még nem.

A Likud párt ellenezte a törvény újabb módosítását, az utolsó plenáris szavazás előtt leállított egy törvényjavaslatot, amely az alapvető átláthatósági követelményeket alkalmazta volna az online kampányokra.