Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
321.66
bux:
127042.45
2026. február 24. kedd Mátyás
Stefan Löfven ügyvezető miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke, miután találkozott a parlament elnökével Stockholmban 2019. január 16-án. Ezen a napon Andreas Norlén, a parlament elnöke várhatóan megnevezi az új miniszterelnököt. Svédországban az előző szeptemberi választások óta próbálkoznak kormányalakítással a pártok.
Nyitókép: Anders Wiklund

Vége a patthelyzetnek, felállhat a leggyengébb kormány

Négy hónappal a parlamenti választások után jövőhéten megalakul a svéd kormány, miután bizalmat szavaztak a képviselők a szociáldemokrata miniszterelnöknek.

Hónapokig tartó huzavona után pénteken végül bizalmat szavazott a svéd parlament a szociáldemokrata Stefan Löfvennek, aki így 131 nappal a parlamenti választás után megalakíthatja második kormányát.

Holott a legtöbb képviselő ellene voksolt: mindössze 115-en támogatták a kormányfőt, míg 153-an ellene szavaztak. 77 képviselő, mindazonáltal tartózkodott, ami egy jellegzetesen svéd alkotmányos rendelkezésnek köszönhetően az igenek táborát bővítette: így nem volt szüksége a hagyományosan elvárt 175 igen szavazatra.

A szavazás után a régi-új kormányfő kijelentette: koalíciós kormánya folytatni fogja a nyílt társadalom felépítését zászlajára tűző politikát.

„Alázattal és határozottsággal vállalom a rám ruházott felelősséget.

Hétfőn nyilatkozatban közlöm az új kormány összetételét” - mondta Stefan Löfven, majd hozzátette: a koalíciós tárgyalás minden kormánypárt számára komoly kompromisszumok árán jött létre, de szükség lesz az egységre, ha eredményesen akarnak kormányozni.

A pénteki voksolással véget ért patthelyzet a szeptemberi parlamenti választásokat követően alakult ki, miután a hárompárti baloldali pártszövetség csupán egyetlen parlamenti mandátummal előzte meg a négypárti jobb-közép szövetséget. A hétfőn megalakuló, úgynevezett „vörös-zöld” kormány a svéd parlamentarizmus történetének leggyengébb kormánya lesz, ugyanis precedens nélküli, hogy ilyen szűkös kisebbséggel kormányt alakítottak volna a stockholmi parlamentben.

A svéd alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a választást követően hány nap áll a győztes pártok rendelkezésére, hogy kormányt alakítsanak, mindazonáltal előírja: a parlament legfeljebb négyszer tarthat bizalmi szavazást a kormányalakításról, a negyedik sikertelen próbálkozás után újabb választásokat kell kiírni. A pénteki voksolás a harmadik volt a sorban.

Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×