Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Stefan Löfven ügyvezető miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Párt elnöke, miután találkozott a parlament elnökével Stockholmban 2019. január 16-án. Ezen a napon Andreas Norlén, a parlament elnöke várhatóan megnevezi az új miniszterelnököt. Svédországban az előző szeptemberi választások óta próbálkoznak kormányalakítással a pártok.
Nyitókép: Anders Wiklund

Vége a patthelyzetnek, felállhat a leggyengébb kormány

Négy hónappal a parlamenti választások után jövőhéten megalakul a svéd kormány, miután bizalmat szavaztak a képviselők a szociáldemokrata miniszterelnöknek.

Hónapokig tartó huzavona után pénteken végül bizalmat szavazott a svéd parlament a szociáldemokrata Stefan Löfvennek, aki így 131 nappal a parlamenti választás után megalakíthatja második kormányát.

Holott a legtöbb képviselő ellene voksolt: mindössze 115-en támogatták a kormányfőt, míg 153-an ellene szavaztak. 77 képviselő, mindazonáltal tartózkodott, ami egy jellegzetesen svéd alkotmányos rendelkezésnek köszönhetően az igenek táborát bővítette: így nem volt szüksége a hagyományosan elvárt 175 igen szavazatra.

A szavazás után a régi-új kormányfő kijelentette: koalíciós kormánya folytatni fogja a nyílt társadalom felépítését zászlajára tűző politikát.

„Alázattal és határozottsággal vállalom a rám ruházott felelősséget.

Hétfőn nyilatkozatban közlöm az új kormány összetételét” - mondta Stefan Löfven, majd hozzátette: a koalíciós tárgyalás minden kormánypárt számára komoly kompromisszumok árán jött létre, de szükség lesz az egységre, ha eredményesen akarnak kormányozni.

A pénteki voksolással véget ért patthelyzet a szeptemberi parlamenti választásokat követően alakult ki, miután a hárompárti baloldali pártszövetség csupán egyetlen parlamenti mandátummal előzte meg a négypárti jobb-közép szövetséget. A hétfőn megalakuló, úgynevezett „vörös-zöld” kormány a svéd parlamentarizmus történetének leggyengébb kormánya lesz, ugyanis precedens nélküli, hogy ilyen szűkös kisebbséggel kormányt alakítottak volna a stockholmi parlamentben.

A svéd alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a választást követően hány nap áll a győztes pártok rendelkezésére, hogy kormányt alakítsanak, mindazonáltal előírja: a parlament legfeljebb négyszer tarthat bizalmi szavazást a kormányalakításról, a negyedik sikertelen próbálkozás után újabb választásokat kell kiírni. A pénteki voksolás a harmadik volt a sorban.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
×
×
×
×