Infostart.hu
eur:
358.95
usd:
309.08
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

Kiderült, milyen anyagi romlásra számítanak a brexit miatt

A britek nagy többsége pénzügyi helyzetének stagnálását vagy romlását várja az idén, saját munkahelyét azonban viszonylag biztosnak érzi.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett, kedden ismertetett szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában.

Az átlagon belül 11 százalék "kis javulást" vár, és mindössze 2 százalék számít arra, hogy anyagi helyzete komoly mértékben erősödik 2019-ben.

A legnagyobb egyedi csoport, 37 százalék azt valószínűsíti, hogy az idei év végén is "nagyjából ugyanolyan" pénzügyi helyzetben lesz, mint most, a válaszadók 40 százaléka ugyanakkor anyagi helyzetének romlásától tart. E csoporton belül 28 százalék "kisebb mértékű" romlást vár, 12 százalékuknak viszont az a meggyőződése, hogy a jelenleginél "sokkal rosszabb" anyagi helyzetben zárja 2019-et.

A felmérés szerint a relatív többség, 41 százalék biztosnak érzi saját állását. Az átlagon belül 11 százalék "nagyon biztosnak", 30 százalék "meglehetősen biztosnak" nevezte munkahelyi helyzetét, és csak 13 százalék mondta azt, hogy bizonytalannak tartja foglalkoztatásának idei kilátásait. Közülük 8 százalék nem nagyon, 5 százalék egyáltalán nem biztos abban, hogy 2019 végén lesz állása.

A brit gazdaság jelenlegi állapotának megítélésére vonatkozó kérdésre meglehetősen borúlátó válaszok születtek. A felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka tartotta jónak - 1 százalék nagyon jónak, 17 százalék meglehetősen jónak - a gazdasági helyzetet, 41 százalék szerint viszont a brit gazdaság rossz állapotban van. Közülük 31 százalék meglehetősen, 10 százalék nagyon rossznak látja a gazdaság pillanatnyi helyzetét.

E borúlátást a legfrissebb előrejelzések is alátámasztják.

A Bank of England monetáris tanácsa a karácsony előtt tartott tavalyi utolsó kamatdöntő ülésen változatlanul hagyta a 0,75 százalékos alapkamatot. A döntéshez fűzött 12 oldalas évzáró elemzésében viszont közölte, hogy megítélése szerint gyengültek a brit gazdaság rövid távú növekedési kilátásai, és a vállalati szektor termelésnövekményét mérő legtöbb felmérés is romlott az elmúlt hónapokban, elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt.

Ha a brexit a tervek szerint megy végbe, az Egyesült Királyság nem egészen három hónap múlva, március 29-én kilép az Európai Unióból, egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kilépés feltételeiről szóló megállapodást a londoni alsóház elfogadja-e a január harmadik hetére kitűzött szavazáson.

A brit jegybank felülvizsgált előrejelzésében közölte: ebben a környezetben 2018 negyedik negyedévére már csak 0,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, 0,1 százalékponttal lassabbat a legutóbbi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésnél.

A tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban.

A Bank of England kimutatása szerint a brexit körüli bizonytalanságok miatt a brit üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi három negyedév mindegyikében csökkent, az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 2 százalékkal esett vissza, miközben a hét vezető ipari hatalom (G7) többi gazdaságában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×