Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Kiderült, milyen anyagi romlásra számítanak a brexit miatt

A britek nagy többsége pénzügyi helyzetének stagnálását vagy romlását várja az idén, saját munkahelyét azonban viszonylag biztosnak érzi.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett, kedden ismertetett szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában.

Az átlagon belül 11 százalék "kis javulást" vár, és mindössze 2 százalék számít arra, hogy anyagi helyzete komoly mértékben erősödik 2019-ben.

A legnagyobb egyedi csoport, 37 százalék azt valószínűsíti, hogy az idei év végén is "nagyjából ugyanolyan" pénzügyi helyzetben lesz, mint most, a válaszadók 40 százaléka ugyanakkor anyagi helyzetének romlásától tart. E csoporton belül 28 százalék "kisebb mértékű" romlást vár, 12 százalékuknak viszont az a meggyőződése, hogy a jelenleginél "sokkal rosszabb" anyagi helyzetben zárja 2019-et.

A felmérés szerint a relatív többség, 41 százalék biztosnak érzi saját állását. Az átlagon belül 11 százalék "nagyon biztosnak", 30 százalék "meglehetősen biztosnak" nevezte munkahelyi helyzetét, és csak 13 százalék mondta azt, hogy bizonytalannak tartja foglalkoztatásának idei kilátásait. Közülük 8 százalék nem nagyon, 5 százalék egyáltalán nem biztos abban, hogy 2019 végén lesz állása.

A brit gazdaság jelenlegi állapotának megítélésére vonatkozó kérdésre meglehetősen borúlátó válaszok születtek. A felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka tartotta jónak - 1 százalék nagyon jónak, 17 százalék meglehetősen jónak - a gazdasági helyzetet, 41 százalék szerint viszont a brit gazdaság rossz állapotban van. Közülük 31 százalék meglehetősen, 10 százalék nagyon rossznak látja a gazdaság pillanatnyi helyzetét.

E borúlátást a legfrissebb előrejelzések is alátámasztják.

A Bank of England monetáris tanácsa a karácsony előtt tartott tavalyi utolsó kamatdöntő ülésen változatlanul hagyta a 0,75 százalékos alapkamatot. A döntéshez fűzött 12 oldalas évzáró elemzésében viszont közölte, hogy megítélése szerint gyengültek a brit gazdaság rövid távú növekedési kilátásai, és a vállalati szektor termelésnövekményét mérő legtöbb felmérés is romlott az elmúlt hónapokban, elsősorban a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanságok miatt.

Ha a brexit a tervek szerint megy végbe, az Egyesült Királyság nem egészen három hónap múlva, március 29-én kilép az Európai Unióból, egyelőre azonban bizonytalan, hogy a kilépés feltételeiről szóló megállapodást a londoni alsóház elfogadja-e a január harmadik hetére kitűzött szavazáson.

A brit jegybank felülvizsgált előrejelzésében közölte: ebben a környezetben 2018 negyedik negyedévére már csak 0,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, 0,1 százalékponttal lassabbat a legutóbbi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésnél.

A tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban.

A Bank of England kimutatása szerint a brexit körüli bizonytalanságok miatt a brit üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi három negyedév mindegyikében csökkent, az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 2 százalékkal esett vissza, miközben a hét vezető ipari hatalom (G7) többi gazdaságában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×