Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.93
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezletének végén távozik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

A brexit miatt kevesebb szabadság jut a May-kormánynak

Brit sajtóértesülés szerint Theresa May brit miniszterelnök csaknem egy héttel lerövidítette kormánya karácsonyi szünetét, és már január 2-ára kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy milyen következményekkel járhat a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése.

A parlament és a kormány csütörtökön kezdte karácsonyi szünetét, amely az eredeti tervek szerint január 7-ig tart. A Financial Times című londoni üzleti napilap hétfőn ismertetett értesülése szerint ugyanakkor

May már jövő keddre összehívta a kabinetet.

A parlamenti ülésszak idő előtti összehívásáról nincs szó, és a lapnak egy név nélkül nyilatkozó kormányforrás szerint a január 2-i kabinetülés is "inkább csak showműsor" annak bemutatására, hogy a kormány minden lehetséges módon felkészül akár a legrosszabb forgatókönyvre is.

A Financial Timesnak nyilatkozó más kormányforrások szerint mindazonáltal valós a félelem a megállapodás nélküli brexit következményeitől. Michael Gove környezetvédelmi miniszter a lap forrásai szerint például "retteg" a rendezetlenül lezajló Brexittől, mert attól tart, hogy súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki Nagy-Britanniában, ha a hirtelen előálló vám- és egyéb akadályok miatt bedugulna a fő importútvonal, a Calais és Dover kikötői közötti hajózási csatorna.

Az alsóházi vita a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodásról az előrehozott kabinetülés után egy héttel, január 9-én folytatódik, és az egyezményről szóló szavazás várhatóan az utána következő héten lesz.

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

E tartalékmechanizmus - amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is folyamatosan lázong - közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

A Financial Times szerint Theresa May taktikája az, hogy igyekszik a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit a legkomorabb formájukban hangsúlyozni, másrészt megpróbál jogi erejű biztosítékokat szerezni az EU-tól arra, hogy az újbóli ír-északír határellenőrzés elkerülése végett kidolgozott tartalékmegoldás - ha egyáltalán szükség lesz rá - csak átmeneti jellegű lehet.

A lapnak May egyik közvetlen munkatársa azt mondta, hogy ha ezzel sikerül megnyerni a DUP támogatását a kilépési megállapodás alsóházi elfogadtatásához, akkor a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborából is többen felsorakozhatnak a kormány mögött a szavazás idejére.

A DUP megnyerése elengedhetetlen, mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és csak az észak-írországi párt tízfős alsóházi frakciójának külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×