Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.46
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Theresa May brit miniszterelnök sajtóértekezletének végén távozik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

A brexit miatt kevesebb szabadság jut a May-kormánynak

Brit sajtóértesülés szerint Theresa May brit miniszterelnök csaknem egy héttel lerövidítette kormánya karácsonyi szünetét, és már január 2-ára kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy milyen következményekkel járhat a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése.

A parlament és a kormány csütörtökön kezdte karácsonyi szünetét, amely az eredeti tervek szerint január 7-ig tart. A Financial Times című londoni üzleti napilap hétfőn ismertetett értesülése szerint ugyanakkor

May már jövő keddre összehívta a kabinetet.

A parlamenti ülésszak idő előtti összehívásáról nincs szó, és a lapnak egy név nélkül nyilatkozó kormányforrás szerint a január 2-i kabinetülés is "inkább csak showműsor" annak bemutatására, hogy a kormány minden lehetséges módon felkészül akár a legrosszabb forgatókönyvre is.

A Financial Timesnak nyilatkozó más kormányforrások szerint mindazonáltal valós a félelem a megállapodás nélküli brexit következményeitől. Michael Gove környezetvédelmi miniszter a lap forrásai szerint például "retteg" a rendezetlenül lezajló Brexittől, mert attól tart, hogy súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki Nagy-Britanniában, ha a hirtelen előálló vám- és egyéb akadályok miatt bedugulna a fő importútvonal, a Calais és Dover kikötői közötti hajózási csatorna.

Az alsóházi vita a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodásról az előrehozott kabinetülés után egy héttel, január 9-én folytatódik, és az egyezményről szóló szavazás várhatóan az utána következő héten lesz.

Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

E tartalékmechanizmus - amely miatt a keményvonalas tory Brexit-tábor és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is folyamatosan lázong - közös vámszabályozást hagyna érvényben az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha a Brexit márciusi dátuma után tervezett, várhatóan 21 hónapos átmeneti időszak végéig nem jönne létre olyan széleskörű kereskedelmi egyezmény, amely önmagában feleslegessé tenné e pótmegoldás alkalmazását.

A Financial Times szerint Theresa May taktikája az, hogy igyekszik a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit a legkomorabb formájukban hangsúlyozni, másrészt megpróbál jogi erejű biztosítékokat szerezni az EU-tól arra, hogy az újbóli ír-északír határellenőrzés elkerülése végett kidolgozott tartalékmegoldás - ha egyáltalán szükség lesz rá - csak átmeneti jellegű lehet.

A lapnak May egyik közvetlen munkatársa azt mondta, hogy ha ezzel sikerül megnyerni a DUP támogatását a kilépési megállapodás alsóházi elfogadtatásához, akkor a konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborából is többen felsorakozhatnak a kormány mögött a szavazás idejére.

A DUP megnyerése elengedhetetlen, mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és csak az észak-írországi párt tízfős alsóházi frakciójának külső támogatásával tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×