A statisztikák szerint a repülőgép-balesetek körülbelül 75 százalékát pilótahibák és mechanikai hibák okozzák, de azt korábban nem térképezték fel, hogy a repülési biztonságnak mennyire fontos eleme a légitársaságok pénzügyi stabilitása és az általuk alkalmazott menedzsmentmódszerek - olvasható a hvg.hu cikkében.

Ezért a Montréali Québec Egyetem, a Concordia Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói nemrégiben a vállalatirányítás személyi és pénzügyi jellemzőinek hatását elemezték a légitársaságok biztonságára.

A 70 ország 372 légicégének 26 évnyi adatai alapján levont következtetéseket a Journal of Air Transport Management áprilisi számában tették közzé.

Az eredmények szerint a vállalatirányítás minősége két módon is befolyásolja a repülés biztonságát. A jobb cégvezetés egyrészt növeli a pénzügyi stabilitást, ami lehetővé teszi a légitársaságoknak, hogy újabb repülőgépeket szerezzenek be, és többet fordítsanak a pilóták és a földi személyzet képzésére.

Emellett a vállalatirányítás közvetlenül is javítja a biztonságot azáltal, hogy – a légitársaság pénzügyi helyzetétől függetlenül – elősegíti a hatékony szervezeti struktúrákat, és még szigorúbb biztonsági előírásokat vezet be.

Az elemzés kimutatta, hogy ritkábban szenvednek baleseteket azok a repülőjáratok, ahol a cégvezető, illetve az igazgatótanács tagjai képzettebbek, hosszabb ideje látják el munkakörüket, de nem vállalnak párhuzamos tisztséget máshol, és nem állnak közel a nyugdíjhoz (így kisebb az utódlás kockázata, vagyis annak esélye, hogy egy kevésbé alkalmas utód tölti be a posztot).

Kevésbé hajlamosak a balesetekre azok a légitársaságok is, ahol az igazgatótanács nemi aránya kiegyensúlyozottabb, a testület létszáma nem nagy (nem haladja meg a 11 főt), tagjai hasonló életkorúak és a fiatalabb korosztályból kerülnek ki.

„Minél hosszabb ideje tart a cégvezér megbízatása egy légitársaságnál, annál kisebb a balesetek száma. A vezérigazgató saját vállalati tapasztalatból származó ismeretei és meglátásai ugyanis ellensúlyozhatják a rutinból és a kisebb rugalmasságból eredő kockázatok negatív hatásait” – mondja Thomas Walker, a Corvinus egyetem vendégkutatója, a Concordia Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A szerzők azt is megvizsgálták, hogy egy ország makrogazdasági és intézményi környezete, valamint infrastruktúrája befolyásolja-e az adott országban székhellyel rendelkező légitársaságok biztonságát. A várakozásoknak megfelelően azt találták, hogy a szigorúbb jogi szabályozással, hatékonyabb igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszerrel rendelkező és jobb légiközlekedési infrastruktúrájú országokban működő légitársaságok általában jobban teljesítenek a biztonság terén.