Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
325.67
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, akit megválasztottak az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Manfred Weber: nem akarok további szakadást Európában

Megvédte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz európai néppárti tagságát Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a Kurier című osztrák napilapnak adott csütörtöki interjújában. A Kurier Weberrel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezte az Európát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésekről.

"Nem akarok további szakadást Európában" - hangsúlyozta Weber a Kuriernak arra a kérdésére, hogy miért van Orbán még mindig az EPP-ben. "Csak egy utalás: a Brexit azt követően kezdődött, hogy David Cameron akkori brit miniszterelnök úgy döntött, kilép az Európai Néppártból" - mutatott rá.

A frakcióvezető ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Néppárt nem fogadja el az elszakadást az európai alapjogoktól, és rámutatott: az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás indult Magyarország ellen.

Az EPP csúcsjelöltje emellett hangsúlyozta: jó lenne, ha a szociáldemokraták is hasonlóan gondolkodnának. Weber felhívta a figyelmet, hogy

a szociáldemokrata vezetésű Szlovákiában és Máltán olyan újságírókat gyilkoltak meg, akik az állam és a maffia kapcsolatát kutatták.

Az ENSZ migrációs csomagjáról beszélve - amelyet például Ausztria, Lengyelország és Magyarország sem támogat - Weber kijelentette, hogy az egyes országoknak kell eldönteniük, támogatják-e a megállapodást. "Azonban szeretném, ha a jövőben lehetőleg minél gyakrabban találnánk közös európai álláspontot" a hasonló kérdésekben - tette hozzá.

Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről beszélve Weber megjegyezte: mindkét fél veszít a britek döntésével. Az EPP-frakcióvezető jelezte: számára az a legfontosabb, hogy a britek kifizessék a számlát távozáskor, hogy ne jöjjön létre határ az Ír-szigeten, és mindkét oldal tartsa tiszteletben a szerzett állampolgári jogokat. A néppárt csúcsjelöltje a Kurier kérdésére ugyanakkor elmondta: örülne neki, ha a britek visszafordulnának.

Sebastian Kurz úgy vélekedett, hogy bár az EU veszít majd gazdasági, politikai és katonai súlyából, a britek számára még nagyobb lesz a kár. Kurz rámutatott: az osztrák soros elnökség célja, hogy egységbe tömörítse a maradó 27 tagállamot, és mindent megtegyen a kilépési szerződés nélküli Brexit elkerüléséért.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×