Infostart.hu
eur:
376.92
usd:
323.19
bux:
129730.83
2026. április 9. csütörtök Erhard
Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, akit megválasztottak az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Manfred Weber: nem akarok további szakadást Európában

Megvédte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz európai néppárti tagságát Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a Kurier című osztrák napilapnak adott csütörtöki interjújában. A Kurier Weberrel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezte az Európát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésekről.

"Nem akarok további szakadást Európában" - hangsúlyozta Weber a Kuriernak arra a kérdésére, hogy miért van Orbán még mindig az EPP-ben. "Csak egy utalás: a Brexit azt követően kezdődött, hogy David Cameron akkori brit miniszterelnök úgy döntött, kilép az Európai Néppártból" - mutatott rá.

A frakcióvezető ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Néppárt nem fogadja el az elszakadást az európai alapjogoktól, és rámutatott: az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás indult Magyarország ellen.

Az EPP csúcsjelöltje emellett hangsúlyozta: jó lenne, ha a szociáldemokraták is hasonlóan gondolkodnának. Weber felhívta a figyelmet, hogy

a szociáldemokrata vezetésű Szlovákiában és Máltán olyan újságírókat gyilkoltak meg, akik az állam és a maffia kapcsolatát kutatták.

Az ENSZ migrációs csomagjáról beszélve - amelyet például Ausztria, Lengyelország és Magyarország sem támogat - Weber kijelentette, hogy az egyes országoknak kell eldönteniük, támogatják-e a megállapodást. "Azonban szeretném, ha a jövőben lehetőleg minél gyakrabban találnánk közös európai álláspontot" a hasonló kérdésekben - tette hozzá.

Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről beszélve Weber megjegyezte: mindkét fél veszít a britek döntésével. Az EPP-frakcióvezető jelezte: számára az a legfontosabb, hogy a britek kifizessék a számlát távozáskor, hogy ne jöjjön létre határ az Ír-szigeten, és mindkét oldal tartsa tiszteletben a szerzett állampolgári jogokat. A néppárt csúcsjelöltje a Kurier kérdésére ugyanakkor elmondta: örülne neki, ha a britek visszafordulnának.

Sebastian Kurz úgy vélekedett, hogy bár az EU veszít majd gazdasági, politikai és katonai súlyából, a britek számára még nagyobb lesz a kár. Kurz rámutatott: az osztrák soros elnökség célja, hogy egységbe tömörítse a maradó 27 tagállamot, és mindent megtegyen a kilépési szerződés nélküli Brexit elkerüléséért.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×