Infostart.hu
eur:
388.85
usd:
337.42
bux:
123448.01
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, akit megválasztottak az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Manfred Weber: nem akarok további szakadást Európában

Megvédte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz európai néppárti tagságát Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a Kurier című osztrák napilapnak adott csütörtöki interjújában. A Kurier Weberrel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezte az Európát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésekről.

"Nem akarok további szakadást Európában" - hangsúlyozta Weber a Kuriernak arra a kérdésére, hogy miért van Orbán még mindig az EPP-ben. "Csak egy utalás: a Brexit azt követően kezdődött, hogy David Cameron akkori brit miniszterelnök úgy döntött, kilép az Európai Néppártból" - mutatott rá.

A frakcióvezető ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Néppárt nem fogadja el az elszakadást az európai alapjogoktól, és rámutatott: az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás indult Magyarország ellen.

Az EPP csúcsjelöltje emellett hangsúlyozta: jó lenne, ha a szociáldemokraták is hasonlóan gondolkodnának. Weber felhívta a figyelmet, hogy

a szociáldemokrata vezetésű Szlovákiában és Máltán olyan újságírókat gyilkoltak meg, akik az állam és a maffia kapcsolatát kutatták.

Az ENSZ migrációs csomagjáról beszélve - amelyet például Ausztria, Lengyelország és Magyarország sem támogat - Weber kijelentette, hogy az egyes országoknak kell eldönteniük, támogatják-e a megállapodást. "Azonban szeretném, ha a jövőben lehetőleg minél gyakrabban találnánk közös európai álláspontot" a hasonló kérdésekben - tette hozzá.

Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről beszélve Weber megjegyezte: mindkét fél veszít a britek döntésével. Az EPP-frakcióvezető jelezte: számára az a legfontosabb, hogy a britek kifizessék a számlát távozáskor, hogy ne jöjjön létre határ az Ír-szigeten, és mindkét oldal tartsa tiszteletben a szerzett állampolgári jogokat. A néppárt csúcsjelöltje a Kurier kérdésére ugyanakkor elmondta: örülne neki, ha a britek visszafordulnának.

Sebastian Kurz úgy vélekedett, hogy bár az EU veszít majd gazdasági, politikai és katonai súlyából, a britek számára még nagyobb lesz a kár. Kurz rámutatott: az osztrák soros elnökség célja, hogy egységbe tömörítse a maradó 27 tagállamot, és mindent megtegyen a kilépési szerződés nélküli Brexit elkerüléséért.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×