eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Marine Le Pen pártja megelőzte a francia kormánypártot egy felmérés szerint

Egy felmérés szerint a francia kormánypárt, Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű mozgalma és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) továbbra is fej-fej mellett végezne, ha most tartanák az európai parlamenti választásokat, de a radikális jobboldal most először átvette a vezetést.

Az Ipsos közvélemény-kutató 1003 francia nagykorú állampolgár megkérdésével október 30-31-én készült és vasárnap közzétett felmérése szerint a Nemzeti Tömörülésre jelenleg a választók 21, míg az államfő pártjára 19 százalék szavazna. Ennél az intézetnél Marine Le Pen pártjának mutatója négy pontot emelkedett az előző, augusztus végi mérés óta, míg a kormánypárt egy pontot veszített.

Egy másik intézet, az Odoxa legutóbbi felmérése októberben azt mutatta, hogy a Nemzeti Tömörülés a választók támogatottságának 20, míg az LREM 21,5 százalékát élvezi.

Emmanuel Macron tetszési indexe, amely a nyár eleji Benalla-ügy, majd három miniszterének távozása után mélypontra süllyedt, az októberi kormányátalakítás után sem indult emelkedésnek: a YouGov közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett mérése szerint jelenleg alig 21 százalékon áll, amit hírmagyarázók az üzemanyagok környezetvédelmi adóemelése elleni tiltakozásokkal és a munkanélküliség stagnálásával magyaráznak.

Marine Le Pen pártján kívül valamennyi francia politikai erő népszerűségi mutatója visszaesést mutat.

A jobbközép Köztársaságiakra a választók 13 százaléka szavazna, ha most tartanák az EP-választásokat, s ez két százalékkal kevesebb, mint augusztusban. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaországa három pontot veszített ősszel és 11 százalékra esett vissza, míg a Zöldek 7, a szocialisták pedig 6 százalékra számíthatnának, ha most tartanák a választásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×