A szerdai nyitónap a brexitről szól majd, az eredeti tervek szerint most kellene megkötni a megállapodást a brit kiválás feltételeiről, de ez elemzők szerint ez valószínűleg nem fog sikerülni - mondta az InfoRádiónak Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója.

Egymást kizáró szempontokat kellene összeegyeztetni

Mint Fóris György mondta, Theresa Maynek három olyan elvárást kellene összeegyeztetni, amelyről mindenki tudja, hogy ezek valamilyen szinten kizárják egymást:

1. Teljesüljön az a vágy, hogy Nagy-Britannia teljes egészében váljon ki az unió egységes piacrendszeréből.
2. Ne legyen szükség újra fizikai határra az Ír Köztársaság és a brit Észak Írország között.
3. Közigazgatásilag ne váljon külön területté a fizikailag az Ír-szigeten lévő Észak Írország és a brit közigazgatási rendszer többi része.

Fóris György szerint ez a három olyan feladvány, amit két éve nem tudnak megoldani, ráadásul mindenki tudta, hogy csak akkor tudnak megfelelő megállapodást kötni, ha valamelyik feltételben vaslaki enged.

A bennmaradó tagországok vezetőinek munkavacsorájára meghívták a brit kormányfőt, akivel megvitatják a problémás kérdéseket,

ezután huszonhetes körben folytatódik az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével.

Tusk: minden korábbinál nagyobb az esélye a kemény brexitnek

Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke, a résztvevőknek küldött meghívójában hangsúlyozta, noha minden korábbinál nagyobb a valószínűsége az úgynevezett kemény brexitnek, vagyis Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépésének, folytatni kell a tárgyalásokat.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szintén úgy látja, hogy továbbra is az észak-ír határkérdés megoldása a brexit-tárgyalások központi eleme.

A szakértő az InfoRádiónak elmondta, szerinte az lehet a megoldás, hogy valamiféle szabályozási közösség, a vámuniónak bizonyos elemei maradjanak meg Észak-Írország és az Európai Unió között, de ez óriási feszültségeket generál.

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - amíg nem születik egyéb megoldás - az Ír-sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át. Ezt azonban a brit kormány elutasítja, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

Az Európai Tanács elnöke konkrét javaslatokat vár Theresa May brit kormányfőtől, mint mondta, kreatív javaslatokra, új gondolkodási módszerre lenne szükség az áttöréshez.

Tusk úgy fogalmazott:

"az ír megoldás a gordiuszi csomó új változata, azonban nem látok sehol új Nagy Sándort"

Migráció, határvédelem, kiberbiztonság

Csütörtök reggel az uniós vezetők először az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd az EU soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz tájékoztat a korábbi döntések végrehajtásának állásáról.

A munkaülésen főként a migrációval, a belső biztonsággal és a külügyekkel foglalkoznak majd.

Erős üzenetet akarnak küldeni az embercsempészek elleni küzdelemről, a külső határok védelméről, a migrációs származási és tranzitállamokkal való együttműködésről. Elsősorban a közelmúltbeli orosz lépésekre reagálva a résztvevők a kiberbiztonság erősítéséről és a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását szolgáló új szankciókról is egyeztetnek.

Ezután informális eurócsúcs következik, amelynek fő témája a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése. Este megtartják az ASEM nyitóünnepségét, amelyet gálavacsora követ.

Pénteken az Európa és Ázsia közötti együttműködés megerősítéséről egyeztetnek a felek. Az ülés margóján az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást ír alá Szingapúrral. Végezetül pedig csúcsértekezletet tartanak az EU és Dél-Korea, illetve az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) között.