eur:
411.04
usd:
394.53
bux:
79365.5
2024. november 22. péntek Cecília
Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára, miután átvette a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől (hátul) az Országház Vadásztermében 2018. május 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Takács Szabolcs: az uniós büdzsé jelentősen megkurtítaná az agrártámogatásokat

Kicsi az esélye, hogy még ebben az európai parlamenti ciklusban megállapodás szülessen a 2021 utáni uniós költségvetésről – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Miniszterelnökség Európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Takács Szabolcs a Sargenti-jelentés utáni helyzetről is beszélt.

Még a 2021 utánra tervezett uniós költségvetés mérete is megosztja az érintett tagállamokat, például Ausztria és Hollandia ugyanis kisebb költségvetést támogatna, míg mások mellett

Magyarország úgy látja, hogy a büdzsé méretéről a szükséges közösségi feladatok ismeretében lehet dönteni

– mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség Európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. Hozzátette, egyelőre technikai szinten zajlanak az egyeztetések.

A költségvetési javaslat minősége a fontos

Egy másik kérdés, hogy ebben az intézményi ciklusban van-e lehetőség arra, hogy a tagállamok elfogadják a következő időszak költségvetését - mondta a szakember. "Mi úgy látjuk, hogy ennek az esélye nem túl nagy. Magyarország egyébként ezzel kapcsolatban azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy

számunkra nem az időzítés a fő kérdés, hanem az, hogy milyen minőségű ez a költségvetési javaslat."

Mint mondta, pillanatnyilag rossz minőségű, ezért még hosszú egyeztetések kellenek ahhoz, hogy a javaslatot úgy tudják átalakítani, hogy a tagállamok érdekeit megfelelő egyensúlyban és mértékben képviselje.

Egyhangú igen a költségvetésre a tagállamoktól

A költségvetés szerkezetét is problémásnak taláják. Vannak olyan részei, amelyeket támogatni tudnak. Ilyen például, hogy az európai költségvetésből finanszírozni kell a külső határvédelmet, hiszen úgy látják, hogy a tömeges bevándorlás kérdése az akár évtizedek távlatában is probléma lesz Európa számára, tehát ennek megfelelő kezelésére forrásokat kell biztosítani - emelte ki az államtitkár. Szerinte probléma, hogy ez csak részben látható a költségvetési javaslatban.

Ennél is súlyosabb gondnak tartják, hogy

a kohéziós politikát, az agrártámogatások volumenét jelentős mértékben megkurtítaná a bizottsági javaslat. Ez Magyarország számára, de nagyon sok más tagállam számára sem elfogadható.

Ahhoz, hogy az Európai Parlament még májusig ratifikálhassa a megállapodást, decemberig az Európai Tanácsban kellene róla döntést hozni – tette hozzá Takács Szabolcs.

Az Európai Unió költségvetését egyhangúan kell elfogadniuk a tagállamoknak.

A Sargentini-jelentés után

A kormány hétfőn tárgyal arról, hogy a Sargentini-jelentés elfogadását milyen jogszabályok mentén támadja meg - mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára.

"Jogorvoslatot az Európai Bíróságtól lehet kérni. Úgy gondoljuk, hogy az eljárás semmis, mert úgy néz ki, mintha a házszabály felülírná az alkotmányt, ez pedig jogi szempontból abszurd. A kormány hétfőn meg fogja vizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen jogi formában, tartalommal támadja meg ezt a döntést.

Az biztos, hogy meg fogjuk támadni"

- tette hozzá.

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy Európai Unió tanácsa soros elnökségét betöltő Ausztriával is egyeztetni kell az Európai Parlament határozatáról. "Kíváncsian várjuk az osztrák elnökség elképzeléseit. Ami a jogállamisági kérdéseket illeti, a 2014 decemberében épp az Általános Ügyek Tanácsában konszenzuálisan elfogadott eljárást tekintjük politikai és jogi értelemben legitim eljárásnak.

Sem a Bizottság eljárása, sem a Parlament eljárása ilyen értelemben nem legitim"

- szögezte le Takács Szabolcs.

Mi lesz Magyarország sorsa?

Az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy a folytatásban hogy alakul a magyar kormány ellen indított eljárás.

Úgy vélte, ha majd a lengyelekkel kapcsolatban - és adott esetben egyszer Magyarországgal szemben -, akkor a tagállamok négyötödének kell megszavaznia az eljárás állításait, ezután kerül az ügy egy következő fázisba. Az államtitkár szerint attól még messze vagyunk, hogy

Magyarországgal szemben szavazni kelljen, addig még sok minden történhet és történik is.

Takács Szabolcs hozzátette: többnyire az új uniós tagállamok ellen indítanak eljárásokat. Az államtitkár szerint ez a határozott migrációs álláspont miatt alakult így.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×