Infostart.hu
eur:
381.13
usd:
321.51
bux:
128077.17
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina

Az EP-választások előtt akarták módosítani a választási rendszert Lengyelországban

Andrzej Duda megvétózta az európai parlamenti választások lengyel rendszerét módosító, a 13 lengyelországi választókerületben megválasztandó képviselők minimális számát megszabó törvényt - a döntésről maga a lengyel államfő tájékoztatott csütörtöki varsói rendkívüli sajtóértekezletén.

Andrzej Duda többek között arra utalt, hogy a július végén parlamenti szinten jóváhagyott előírások nyomán a választási küszöb gyakorlatilag jóval 5 százalék fölé emelkedne, és ez szerinte sértené az arányosság elvét. Úgy ítélte meg, hogy a változások csak a két legerősebb pártnak (a kormányzó Jog és Igazságosságnak és az ellenzéki Polgári Platformnak) kedveznének.

Érvelt azzal is, hogy a kisebb lengyelországi pártokat szerinte hátrányosan érintő jogszabály negatív hatással lenne a választási részvételre, amely az EP-választások esetében Lengyelországban amúgy is általában alacsony szokott lenni. Duda ezzel arra utalt, hogy az eddigi lengyelországi EP-választásokon a részvételi arány 21 és 24,5 százalék között mozgott.

Az államfő arra is hivatkozott, hogy a lengyel és az európai választási jog az EP esetében 5 százalékos küszöböt határoz meg. A Duda által korábban idézett elemzések szerint az új előírások, bár formálisan megőrzik az eredeti bejutási szintet, ennek gyakorlati emelkedését okoznák, mégpedig legalább 11-12 százalékra.

Duda kifogásolta továbbá, hogy kisebb tömörülések a módosított szabályok miatt a nagy pártokkal való választási koalícióra, programjuk feladására kényszerülnének.

A megvétózott törvény úgy módosított az eddigi választási rendszeren, hogy a 13 jelenlegi lengyelországi választókerület mindegyikében megszabta az ott megválasztandó EP-képviselők számát, ez legalább 3 lenne. A jelenlegi rendszer nem határoz meg kvótát.

A törvényt előterjesztő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, Beata Mazurek az elnöki vétóra reagálva a PAP hírügynökségnek elmondta: pártja tiszteletben tartja Duda döntését, de "kitart azon véleménye mellett", hogy Lengyelországnak az EP-ben szüksége lenne "erőteljesebb, a döntéshozatalra hatással lévő, nem pedig ennyire felaprózott" képviseletre.

A PiS korábban azzal is indokolta kezdeményezését, hogy az új rendszer Lengyelország minden régiójának arányosabb képviseletet biztosított volna az európai uniós képviselő-testületben.

Duda lépésével eleget tesz a lengyel ellenzéki parlamenti és parlamenten kívüli tömörülések kérésének, ezek ugyanis az elmúlt napokban - irányultságuktól függetlenül - a törvény megvétózására szólították fel az államfőt.

Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A PiS nem rendelkezik az ilyen többséggel. Andrzej Duda az őt az államfői posztra jelölő PiS-kormány idején eddig négy jogszabályt vétózott meg, köztük - tavaly júliusban - az Európai Bizottság által vitatott két bírósági törvényt.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Mindenki a dollárra figyel, de közben szép csendben menetel a forint is

Mindenki a dollárra figyel, de közben szép csendben menetel a forint is

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×