Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter találkozója Berlinben, a Védelmi Minisztériumban 2018. július 5-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter: rendkívül szoros magyar-német védelmi együttműködés jön létre

Magyarország és Németország között rendkívül szoros védelmi és védelmi ipari együttműködés jön létre; közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokság alakul Németország támogatásával - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának csütörtökön Berlinben.

A tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök berlini látogatása alkalmával egyeztetett Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel, Norbert Röttgennel (CDU), a Bundestag külügyi bizottságának elnökével, valamint Gunther Krichbaummal (CDU), a Bundestag európai bizottságának elnökével.

Megbeszéléseiről beszámolva kiemelte: e védelmi együttműködés alapját az adja, hogy Magyarország és Németország gazdasági együttműködése rendkívül szoros,

másrészt a NATO keretein belül egy szövetségben dolgoznak azért, hogy Európa minél biztonságosabb hely legyen.

Közölte: a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködés minden eddiginél szorosabb lesz, és ennek egyik fontos alapja az a tény, hogy a magyar honvédség modernizálása és regionális versenyképességének fejlesztése érdekében 20 új Airbus típusú katonai helikopter beszerzéséről döntöttek.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a NATO hadosztály-parancsnokságainak elosztását vizsgálva látható, hogy a szövetségnek 22 hadosztály-parancsnoksága van, de ebből egy sem található a szűk értelemben vett közép-európai térségben. Ezért Magyarország Szlovákiával, Horvátországgal és Szlovéniával közösen megkezdte egy több nemzeti, regionális hadosztály-parancsnokság létrehozását - magyarázta. Hozzátette: ezen együttműködés támogató nemzeti pozícióját Németország fogja ellátni.

Megjegyezte: ez a közös hadosztály-parancsnokság a NATO haderőstruktúrájába fog illeszkedni, és teljes műveleti képességét 2022-re éri el, ez egy nagy hozzáadott érték lesz Magyarország és Közép-Európa biztonságának garantálásához.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar-német katonai együttműködést emellett kiterjesztették a katona-egészségügyi együttműködésre is, hiszen a NATO budapesti egészségügyi kiválósági központja Münchenben is rendelkezik egy részleggel. Megerősítették elkötelezettségüket egy közös tábori kórházi kapacitás létrehozása mellett - fűzte hozzá.

Mint mondta, emellett a magyar katonák szolgálnak német katonákkal közösen a világ több pontján, így Afganisztánban és a Nyugat-Balkánon is, valamint a közeljövőben a NATO reagáló erők keretében 44 magyar katona szolgál német parancsnokság alatt, és az ulmi több nemzeti parancsnokságon is öt magyar tiszt lát el fontos feladatokat.

Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország és Németország együttműködése annyira szoros, a magyar-német barátság annyira jelentős, továbbá a magyar és német érdekek oly mértékben egybeesnek, hogy "itt lenne az ideje annak, hogy ne csak arról az egy témáról beszéljünk, aminek tekintetében kétségtelenül van vitánk, hanem a migráció mellett végre tűzzük napirendre az összes többi európai vagy kétoldalú szempontból fontos kérdést".

Hatezer német vállalat működik Magyarországon, és a német-magyar kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint most a legelégedettebbek az elmúlt évtizedeket figyelembe véve

- közölte. Hozzátette: ezek a cégek 300 ezer magyar embert alkalmaznak, és élvezik a magyar befektetési környezet valamennyi előnyét.

A külügyminiszter elmondta: több európai külpolitikai kérdésben hasonló álláspontot képvisel a két ország, nemrégiben megállapodást írtak alá arról, hogy vízipari kapacitásokat telepítenek olyan közel-keleti, észak-afrikai országokba, ahol menekültek tízezreit látják el. "Számos ponton van érdek- és értékegybeesés Magyarország és Németország általános politikájában és külpolitikájában", ezért itt lenne az ideje ezekre koncentrálni amellett, hogy néhány migrációs kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek - fogalmazott Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×