eur:
394.68
usd:
366.71
bux:
71580.11
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Párizs, 2018. március 16.Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota kapujában 2018. március 16-án. Új kormányának megalakulása óta ez Merkel első külföldi utazása. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: ETIENNE LAURENT

Merkel nyolc hónapos késéssel válaszolt Macronnak

Az Európai Unió reformjáról szóló párbeszéd részeként lehet értelmezni a német kancellár vasárnapi nyilatkozatát – vélekedett Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádiónak nyilatkozva.

Nagyjából nyolchónapos késéssel reagált Angela Merkel német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban vasárnap közölt interjúval a francia elnöknek, Emmanuel Macronnak a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszédére – fogalmazott Feledy Botond külpolitikai elemző.

„Ebben a beszédben Macron nagyjából nyolc olyan prioritást nevezett meg, amiről azóta is folyik a vita, és ezeknek a nagy részére tulajdonképpen válaszolt Merkel. Azt lehet mondani, hogy sokkal inkább egy párbeszéd zajlik a két vezető között” - fejtette ki.

Angela Merkel úgy látta, hogy átalakításra szorul az Európai Unió döntéshozatali szerkezete. A kancellár a közös uniós külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára uniós biztonsági tanács felállítását, az Európai Bizottság létszámának csökkentését, az európai parlamenti választásokra pedig transznacionális választási listák bevezetését szorgalmazta.

Feledy Botond úgy látta, hogy a német kancellár és a francia elnök között a legélesebb kérdés továbbra is az eurózóna struktúrája és a költés szerkezete.

„Az, hogy

hogyan lehet transzferuniót csinálni párizsi szempontból és hogyan lehet korrekt költségvetéseket előkészíteni német szempontból”

- tette hozzá.

A menekültpolitikáról szólva Angela Merkel nem látta biztosnak, hogy a tagországok vezetőinek sikerül megállapodniuk az Európai Unió új menekültpolitikájáról a június végén esedékes következő uniós csúcstalálkozóig. Mint mondta: az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy. A kancellár által felvázolt – részint egy közös európai menekültügyi hatóság felállításával együtt járó - új rendszerhez, úgy látta, "több szolidaritás" szükséges, minden tagállamnak hozzá kell járulnia a működtetéséhez.

Matteo Salvini, nemrég hivatalba lépett olasz belügyminiszter nem sokkal később kijelentette, hogy "Merkelnek a szavakról át kell térnie a tettekre". Az olasz politikus újra akarja tárgyalni az európai migrációs dossziét, mivel – mint mondta – eddig Németország és Franciaország megakadályozta, hogy Olaszország saját nemzeti érdekeit védje. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy ma, az EU belügyminiszteri csúcstalálkozóján Olaszország nemet mond a menedékkérelmeket szabályozó dublini egyezmény reformjára és az EU tervezte új menedékpolitikára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Gálik Zoltán a Patrióták Európáért szövetségről: sok a kérdőjel, de akár teljesen új színezetet is adhatnak az EP-nek

Az 1970-es évek vége óta egyre több politikai kompetenciát szerzett az Európai Parlament, és frakcióinak – az Európai Tanács mellett – jelentős szerep jut az uniós jogalkotásban – mondta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Gálik Zoltán hozzátette: az EP-képviselőknek a politikai közösségformálás szempontjából is nagyon fontos a frakciótagság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Amerikai béketerv szivárgott ki Ukrajnáról, Nyugat-Európában bukkant fel egy orosz tengeralattjáró – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Amerikai béketerv szivárgott ki Ukrajnáról, Nyugat-Európában bukkant fel egy orosz tengeralattjáró – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke kedden Washingtonban találkozott, hogy megvitassák a NATO-tagországok azon szándékát, miszerint Ukrajnát közelebb hozzák a szövetséghez. A találkozóra éppen egy héttel a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt került sor - számolt be a Reuters. Az ukrajnai háború kezdete óta legalább két esetben is tevékenykedtek orosz tengeralattjárók Írország partjainál – írta meg a Bloomberg hírszerzési források alapján. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×