eur:
413.95
usd:
396.65
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Brüsszel, 2018. május 2.Günther Oettinger, az Európai Bizottság uniós költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős tagja (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövőért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Bosszút fog állni Brüsszel?

Néhány politikus szerint Brüsszel egyes intézkedéseivel bünteti Budapestet. Legutóbb a múlt héten bejelentett keretköltségvetés jogállami kritériumokhoz kötése okozott felháborodást. A Bruxinfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: egyelőre még csak javaslatról van szó; ez a következő két évben sokat változhat.

Deutsch Tamás az Európai Parlamentben felszólalva arról számolt be, hogy a vélelmezett korrupciós kockázatok tekintetében Magyarország az uniós átlag szintjén van. A politikus felsorolt olyan országokat, ahol magasabb az egy pályázóra kiírt pályázatok aránya.

„Ezek az országok azonban majdnem minden esetben kelet-európaiak voltak.

Ciprust említette még meg mint szintén riasztó példát" - mondta az InfoRádiónak Fóris György, a Bruxinfo főszerkesztője. Az elemző azt is hozzátette, hogy az egyes dél-európai országoknál a fizetési fegyelem és annak megrendszabályozása nagyobb odafigyelést és szervezettebb, szabályokkal alátámasztott reagálást is igényel.

"Ez egy valós probléma, amivel párhuzamosan léteznek politikai támadások és politikai aggodalmak. Nem lehet kizárni azt, hogy egyes döntéshozó fejekben a kettőt akár össze is lehet kapcsolni.

Nem tudjuk kizárni azt, hogy jogállamisági fék mechanizmusának felvetésekor egyesek fejében ez a kettő találkozzon.”

Bosszúálló Brüsszel?

Az elemző szerint leegyszerűsítés az, hogy Brüsszel a markáns magyar migrációs politikára reagálva egy más területen büntet. Hozzátette, hogy a migrációs politikában a bizottságnak nincs döntéshozó hatásköre, ez tagországi hatáskör.

Teljes egészében tagországi döntésen múlik, hogy lesz-e bárkire vonatkoztatható kötelező elosztási kvóta, az ottani szükséges többség megszavazásával lehet eldönteni, hogy ilyen történjen-e, vagy sem.

Ha egy kritikus számú tagország intézkedést követel, akkor szükségszerű, hogy a bizottság valahogyan fellépjen - mondta hozzá Fóris György.

A Bruxinfo elemzője ezen kívül megemlítette azt is, hogy a bizottság intézményi emlékezetében vannak visszatérő korábbi ügyek - magyar esetben felmerült a korábbi médiatörvény, az alkotmánymódosítási sorozatok és sok más egyéb intézkedés ügye, ezek a döntéseket meghozó emberek gondolkodásában megjelenhetnek.

Orbán Viktor azt mondta, hogy ezt már vizsgálta az európai unió, és papírunk van róla, hogy itt minden rendben van.

"Ha ezt az álláspontot valamelyik fél – adott esetben a magyar – következetesen képviseli és dokumentálni tudja, akkor ez a felvetés elveszti létjogosultságát.”

Fóris György hangsúlyozta, hogy egy javaslatról van szó, nem pedig egy eldöntött új rezsimről. Ez azt jelenti, hogy egy kétéves alkufolyamat elején vagyunk, aminek a végére gyökeresen más forgatókönyv is kialakulhat, mint ahogy azt kezdetben egyesek javasolták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×