Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

Tömegével kellett leölni a pulykákat egy szarvasi telepen a madárinfluenza miatt

Madárinfluenza vírus jelent meg a Békés vármegyei Szavason egy szárnyastelepen, emiatt 40 ezer állatot kellett leölni. Egy virológus szakvéleménye szerint a H5N1 altípus az emberre is veszélyes lehet.

Mint arról az Infostart is beszámolt, állategészségügyi zárlat alatt van a Békés vármegyei Szarvas település egyik telepe, ahol madárinfluenzát mutatott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A felszámolás és a járványügyi nyomozás megindult.

Pénteken kiderült, a járványveszély miatt el kellett pusztítani a teljes állományt: 40 ezer hízópulykát kellett levágni az érintett tenyészetben - írja az Index.

Rusvai Miklós állatorvos, virológus az RTL Híradónak azt mondta, a rendkívül ragályos betegségnek elsősorban vadvízi madarak a hordozói. Azonban elmondása szerint a fő veszély az, hogy az emberek is fogékonyak a vírusra. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben körülbelül ezer ember halt bele a vírusfertőzésbe.

Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint elsődlegesen Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben fordult elő a legtöbbször a vírus, ezért ott lehetnek a legsúlyosabb következmények az állatállomány leölésétől kezdve egészen a termelés megakadásáig, amely komoly veszteségeket okoz, függetlenül attól, hogy egy-egy telepen volt járványkitörés vagy sem.

A szövetség elnöke azt is kiemelte, hogy az exporttilalom sé az árrésstop további veszteségeket okoz a termelőknek. Korábban április 18-án, a Hajdú-Bihar vármegyei Komádon, egy 700 darabos tömőlúdtelepen azonosították a vírust.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartására, mert bármilyen rés a járványvédelemben elősegíti a madárinfluenza vírusának bejutását a baromfiállományokba.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×